manypet#8
Az állam és a nagytőkések többsége mindig is összefonódott egymással. Nem egyszer a kettő egy és ugyanaz is volt (lásd mondjuk manapság Tiborc István esetét). Csak volt, ahol nagytőkésnek, volt, ahol méltóságos úrnak, meg volt, ahol párttitkárnak és TSZ elnöknek nevezték őket. De ez csak elnevezés. A lényeg nem változott. Emellett előfordult, hogy csak egy ideig voltak hatalmon, mert egy másik leváltotta őket (akár szociáldemokráciában is, de akár államszocializmusban való hatalmi átrendeződésnél, meg akár a feudális interregnumok idején is), meg volt olyan is, hogy örökletesen is sokáig voltak hatalmon, ha be tudták magukat betonozni (akár a feudalizmusban, de akár a Kim családot is nézhetjük Koreában). Azaz a feudalizmus, illetve a szocializmus különböző változatai (szociáldemokrácia, államszocializmus, kommunizmus, stb.) lényegi részeikben soha nem különböztek igazán egymástól. Az ember nem változik annyit. Azaz a kommunizmusban is megvoltak a nagytőkések, azaz a tulajdoni javak többségét birtoklók, csak nem úgy hívták őket. Ennek a rendszernek a pontos neve - ahogy írod is - oligarchia. Egy csoport uralma a többiek felett. Ez lehet örökletes, de lehet egy demokrácia választott hatalmi csoportja is, stb. A lényeg ettől még persze marad: oligarchia.
A svéd társadalom volt már anno is a leginkább szociáldemokrata társadalom nyugaton, így nem meglepő ez a jelenség. Mint ahogy most is élen járnak a baloldaliságban arrafelé. A Szovjetunióban pedig bölcsőde csak azért lett később, mert gazdaságilag nem tudták megvalósítani. De a gyerekek állami nevelése (inkább idomítása) a svédnél is sokkal drasztikusabb volt. A svédeknél legalább volt lehetőség magániskolára, meg még magántanulásra/otthontanulásra is. A szovjeteknél ez általában kizárt volt.