kvp#4
Vasarlaskor az aksik eseten feszultsegfuggetlen modon a maximalis leadhato toltes szamit, a processzorok eseten pedig a szamitasi teljesitmeny, amit muvelet / masodpercben merunk.
A gyakorlatban ezen ertekekbol ket dologra vagyunk kivancsiak, az aksik eseten a maximalis toltottseg es a hatra levo toltottseg alapjan szamitott szazalekos toltottsegre. (idealis esetben matematikailag linearizalt grafikonon), mig a processzorok eseten a teljes aktiv teljesitmenyre szazalekben (idealis esetben a cpu/gpu/stb. magok teljesitmenyet osszevonva). Ki lehetne irni az aktualis hatralevo teljesitmenyt es az aktualis fogyasztast, de abbol mindenkinek ugyis fejben szazalekot kellene szamolnia a teljes toltottseg ismereteben.
A fenti ertekekbol sok rendszeren a hatralevo idot szamoljak meg, ami az aktualis (viszonylag kis ido intervallumra atlagolt) teljesitmenyen es aktualis toltottsegi szinten mulik, itt is jobb ha a szamitogep szamol, nem a felhasznalo.
A hibas ertekek, pl. nem linearis merulesi sebesseg azert jon elo, mert a nem linearisan eso feszulseget es nem az ebbol szamolt toltottseget hasznaljak a szazalekok kiszamitasara. (tehat feszulseg szazalekot es nem toltottseg szazalekot szamolnak es jelenitenek meg) Az ebbol szamolt hatralevo mukodesi ido is hibas lesz. Megfelelo aksi kapacitas szamitas eseten, tehat a biztonsagos minimalis es maximalis toltottsegi szintekre benormalt, linearizalt ertekek hasznalataval nagyon megbizhato toltottseg es hatralevo ido szamitasokat lehet vegezni. Raadasul ezt nem a nyers adatokbol fejben kell megtenni, hanem a keszulek kiirja magatol. (a nyers adatok egyebkent elerhetoek a legtobb rendszer alatt, akinek van kedve hozza nezheti is egy kulon alkalmazason at) Utoljára szerkesztette: kvp, 2025.05.09. 09:51:51