kvp#5
Pontosan. A kombajnoknak es a tobbi gepnek koszonhetoen tizedannyi ember is kepes lett elvegezni ugyanazt a munkat. A szovogepek is lehetove tettek hogy a munkasokat mashol hasznositsak. A nagybirtokosok es nagytokesek pedig tovabbra is fizetnek adot csak a bevetel nagyobb resze marad meg nekik haszonkent. Az adobevetelek nem csokkennek, csak egyre kevesebb ember kezebe kerul a toke egyre nagyobb resze. A szegenyeknek juto resz pedig valojaban nem csokkent, csak tobb ember kozott kell elosztani ugyanazt az osszeget.
Az automatizacio sem jelent kevesebb munkat csak mas fajta munkakra lesz szukseg, aminek persze egyre kevesebb ember felel majd meg, mivel egyre feljebb lesz a minimum intelligenciaszint ami a munkahoz szukseges.
A mesterseges intelligencia viszont nem ennek a folyamatnak a resze hanem a 4 ipari forradalom eleje. Az elso a lovakat tette foloslegesse mig a mostani a munkasokat. Persze a lovakat se oltek halomba, hanem nem szaporitottak oket es termeszetesen lecsokkent a szamuk. Ma mar csak hobbibol tartjak oket. A munkasokkal (velunk) is ez tortenik, minden 2.1-es rata alatti tarsadalom termeszetes uton fogy. Igy beavatkozas nelkul elerheto egy olyan tarsadalom ahol mar csak a gazdagok es az altaluk hobbibol megtartott intelligens/tehetseges/szep szemelyzetuk el. Ahogy a lovak, ugy a munkasok se szolhatnak bele a fejuk folott meghozott dontesekbe es a tobbseg nem is akar. Az allamnak meg mindegy hogy par milliardos fizet sokat vagy rengeteg munkas fejenkent keveset. A cegeknek is mindegy hogy mondjuk 10 ezer autot adnak el darabjat 10 millioert vagy 100 autot darabjat 1 milliardert, ugyanannyit keresnek rajta. Sot a masodik talan magasabb profitot is hozhat, ez majd kiderul.