• CommieSlayer
    #8
    "A szellemi tulajdon, ahogy a nevében is van, tulajdon. Ennek elvétele miért képezné szerződés tárgyát? Egyszerűen nem lehet elvenni, nem? Vagy a házadat is elveheti valaki, csak mert nem kötött veled szerződést arról, hogy a tied lehet-e? Szóval ez az érved fals."
    Bármit hívhatsz tulajdonnak, de attól még a való világra nézve különböző kontextusban ennek a szónak különböző következményei lesznek. Anyagi és véges dolgokat van értelme tulajdonolni. Az ötletek végtelenül másolható erőforrások és a szellemi tulajdonnal végessé teszed őket. Vagyis megfosztasz rengeteg embert végtelen értéktől.
    Azért nem jó a házas hasonlatod, mert a ház eltulajdonításához neked kell fizikai erőszakot kezdeményezned olyannal szemben, aki neked nem ártott, ha el akarod venni a házát. Szellemi tulajdonnál viszont pont fordítva van: A szellemi tulajdon birtokosának kell erőszakot kezdeményeznie olyannal szemben, aki neki nem ártott, ha be akarja tartatni a szellemi tulajdon törvényét.

    "És? Attól, hogy csomó féle módon lehet lakni, még lehessen már a saját házamat úgy és annak eladnom, akinek akarom. Ne kelljen már másokat beengednem. Tulajdon az is, ez is, nem?"
    Az az érvem azt cáfolta, hogy "Szellemi tulajdon nélkül nem lenne fejlődés, mert nem érné meg semmi újat kitalálni". Mivel egy tucat alternatív önkéntes alapú finanszírozási formát ismerünk, ezért nincs szükségünk a szellemi tulajdon erőszakos és hatékonytalan intézményére.

    "A kommunizmussal is mennyi jogot nyersz, mikor megkapod mások tulajdonát, nem?"
    Itt is, bármit lehet jognak hívni, de ez különböző kontextusban különböző következményekkel jár.
    Létezik negatív jog: "Más nem akadályozhat meg benne/nem veheti el." (Pl szólásszabadság)
    Létezik pozitív jog: "Másnak kötelező ezt nekem megtenni/odaadni." (Pl szociális segély)
    Erőszak alapú jog: "Ez a törvény, mert hatalmamban áll kikényszeríteni."
    Utilitárius jog: "Ez a törvény, mert hosszú távon így a leghatékonyabb mindenki számára."
    A jogoknak oka és célja van és vannak aljas szándékból megalkotott jogok és vannak nemes szándékból megalkotott jogok. Az hogy jog, az önmagában nem mond semmit.

    "Lehet ezt egyszerűen is. A probléma a szocialista felfogással van, és a bürokrácia abból fakad."
    Mint írtam a szellemi tulajdon intézményét nem azért abúzálják, mert gonosz emberek kezébe került, hanem azért mert hibás alapelvekre épül fel.
    Ez egy olyan rendszer ami a parazitát jutalmazza az értékteremtő helyett. Hiába mondják rá, hogy ez az alkotót védi, a valóságban sajnos nem így van és nem is lehet így.

    "a márkanevek és hasonlók legalább a fennállásig védelmet élvezzenek. Enélkül nem hogy hasznot nem hoz, de óriási kárt okoz a társadalomnak, hihetetlen mértékű visszaélésre adva lehetőséget."
    Bár a márkanevet is a szellemi tulajdon területén szokás vitatni, szerintem ez fogalmi tévedés. A márkanév az eredetiségről és a bizlomról szól. A gyártó/szolgáltató beazonosítására szolgál. Ha valaki "Göthös" márkájú megfázás elleni tablettát akar venni, akkor ő egy konkrét gyártótól akar vásárolni, akiben megbízik. Ha valaki ilyen gyártónak adja ki magát, az nem lop, hanem hazudik. Vagyis csalást követ el.

    "(Olyanba meg már ne is menjünk bele, hogy ennyi erővel a tulajdonnevem is egy szellemi tulajdon - miért ne használhatná a nevemet bárki, ezzel személyesen is óriási kárt okozva nekem. Pl. nevemben szerződést köt, stb.)"
    Ezt is ugyanígy csalásnak hívnám, nem lopásnak. De természetesen nem lehet úgy fejlett gazdaságot működtetni, hogy bárki kiadhatja magát bárkinek.


    Nem azért írom ezeket, mert rosszat akarok, vagy nem akarom, hogy az alkotók jól járjanak. Éppen fordítva. Meggyőződésem, hogy egy szellemi tulajdon nélküli világ mindenkinek jobb lenne. Jobb irodalmi műveink és filmjeink lennének és sokkal előrébb járnánk a technológiai fejlődésben is. Az új piacok általában azért is fejlődnek dinamikusabban, mert még nem lepték el a szabadalmak.
    Utoljára szerkesztette: CommieSlayer, 2025.04.17. 02:52:26