manypet#7
"Egyrészt erkölcstelennek tartom, hogy kiterjesztünk egy szerződést olyan felekre is, akik nem írták alá, vagy nem is tudnak a keletkezéséről."
A szellemi tulajdon, ahogy a nevében is van, tulajdon. Ennek elvétele miért képezné szerződés tárgyát? Egyszerűen nem lehet elvenni, nem? Vagy a házadat is elveheti valaki, csak mert nem kötött veled szerződést arról, hogy a tied lehet-e? Szóval ez az érved fals.
"Másrészt ma már csomó féle képpen lehet monetizálni a fejlesztést vagy alkotást a szellemi tulajdon intézménye nélkül is."
És? Attól, hogy csomó féle módon lehet lakni, még lehessen már a saját házamat úgy és annak eladnom, akinek akarom. Ne kelljen már másokat beengednem. Tulajdon az is, ez is, nem?
"Harmadrészt a szellemi tulajdon megszűnésével nem csak lemondasz bizonyos jogaidról, hanem cserébe végtelen többlet jogot nyersz, mert szabadon hozzáférsz mindenki más ötleteihez is."
A kommunizmussal is mennyi jogot nyersz, mikor megkapod mások tulajdonát, nem?
"Negyedrészt a szellemi tulajdon intézményét könnyebb abúzálásra használni, mint alkotásra való ösztönzésre, így a nettó eredménye negatív."
A tulajdon a tulajdonosé, nem? Az érved olyan, mintha azért vennénk el a házat valakitől, mert amúgy még a végén nem adja oda önként és mikor megpróbáljuk elvenni tőle erőszakkal, akkor még lelő minket. Ezért inkább elvesszük tőle. nem érzed, mennyire fals ez az érv a tulajdonhoz való jog alapján?
"Ötödrészt az előbbiek mellett a szellemi tulajdon intézményének fenntartása és a vele járó végtelen bürükrácia hihetetlenül drága és időigényes (a kis szereplőknek pláne)."
Lehet ezt egyszerűen is. A probléma a szocialista felfogással van, és a bürokrácia abból fakad.
"A szellemi tulajdon nélküli piacokon sokkal gyorsabb és inkrementális jellegű fejlődés van."
És akkor énekeljük el együtt az Internacionálét? A tulajdon a tulajdonosé. Az alapján elvenni másoktól a tulajdonát, mert az a "köz javát szolgálja", elégég fals érv megint. (Hacsak nem a kommunizmust építjük lelkesen.)
Félre ne érts, értem az érvelést a szellemi tulajdon megszüntetése mellett. És nem mondom, hogy nincs benne ráció. Bizony van, ez tény. Ugyanakkor hasonló mennyiségű érv van a szellemi tulajdon mellett is. Gondoljunk csak arra, hogy eleve a tulajdonunk is az, amibe munkát fektettünk. Pl. a telkünk anno úgy lett, hogy abba munkát fektettünk. Odamentünk egy gazdátlan területre és elkezdtük mondjuk megművelni. És onnantól a miénk lett. Namármost a szellemi tulajdonba is munkát fektetett az alkotója. Nagyon veszélyes vizeken jársz, mikor a köz javára való hivatkozással ("gyorsabb és inkrementális jellegű fejlődés") és hasonlókkal indoklod a másoktól való elvétel lehetőségét. A minden mindenkié elv a kommunizmus elve, nem a szabad világé.
Ahogy írtam is, mindkettő mellett van érv. A szellemi tulajdon mellett is, és ellene is. Ha tulajdonként nézünk a szellemi tulajdonra, akkor elvileg örök élet és két nap a tulajdoni viszony. Azaz nem elvehető. (A mai napig kőbaltát csak Unga Bunga nevével fémjelzett neandervölgyi kivitelben lehetne gyártani, kifizetve a leszármazottainak a jogdíjakat.) És ez mellett elég sok érv van, még ha a tulajdon átadása hasznos is másoknak. Másik oldalról te is hoztál érveket, és van köztük több megfontolandó (még ha nem is feltétlen olyan magyarázattal, amit te írtál). Tehát megszüntethető is lehetne, meg örökké tartó is lehetne. Mindkettő mellett van érv.
Nem beszélve arról, hogy szellemi tulajdon alatt igen sok mindent értünk. Találmányokat ugyanúgy, mint mondjuk festményt vagy akár a márkanevünket. Ezek eleve más-más szabály alá kellene, hogy essenek. Pl. ha van egy nevem (Józsi és Józsi zabhegyezés), akkor ha azt más bármikor használhatja, azzal nem kis kárt tud nekem okozni. (Akár azzal, hogy ratyi módon hegyezi a zabot, és ezt teheti akár a konkurenciám is.) Így logikus, hogy a márkanevek és hasonlók legalább a fennállásig védelmet élvezzenek. Enélkül nem hogy hasznot nem hoz, de óriási kárt okoz a társadalomnak, hihetetlen mértékű visszaélésre adva lehetőséget. (Olyanba meg már ne is menjünk bele, hogy ennyi erővel a tulajdonnevem is egy szellemi tulajdon - miért ne használhatná a nevemet bárki, ezzel személyesen is óriási kárt okozva nekem. Pl. nevemben szerződést köt, stb.) És más megítélés alá eshetnek a találmányok, amit ugye tény, hogy XY kitalál és onnantól a tulajdona, de ugye más is kitalálhatja később. Azaz itt már nyilván lehet egy engedmény, hogy ne örökké tartson a szabadalmi jog.
Amit én megfelelőnek tartanék: - Neveknél: örökre tartó védelem (persze csak visszaélés ellen, tehát megnevezni nyilván lehet az illetőt vagy a céget). - Alkotások (pl. művészet): mivel itt mások nem tudják ugyanazt elkészíteni, ezért vagy a készítő haláláig, vagy ha átruházza, akkor annak lemondásáig tartó védelem. - Találmányok: itt más is kitalálhatja az adott dolgot, akár függetlenül az első feltalálótól. Ezért adott ideig lehetne csak védelme. Én 5-10, max. 15 évet adnék. (A 15öt mondjuk soknak tartanám.) Utoljára szerkesztette: manypet, 2025.04.16. 23:55:50