kvp#13
Jelenleg a nyugati gazdasag a szerzoi jogokra epul, mig a kinai allam ezeket nem ismeri el es a kinai gazdasag ugy epul fel, hogy barmi amit valaki kitalal az barki mas altal hasznalhato. Barmilyen alkotas sokszorosithato es eladhato mas altal ha kepes ra. Barmilyen film ha egyszer legalisan megjelent, akkor barki altal masolhato es terjesztheto. Ez leginkabb azert mukodik, mert kinaban hivatalosan nincs magantoke es magantulajdon, csak annyi amit az allampart megenged, igy a tokekoncentracio is csak virtualis, az igy osszegyujtott toke felett az allam megorzi az iranyitasi jogot es csak reszlegesen mond le rola, a gazdasag hatekonyabb mukodtetese erdekeben. Minden celtulajdonos milliardos csak addig milliardos es addig cegtulajdonos amig az allam ezt megengedi es ez barmikor indoklas nelkul visszavonhato. Egy ilyen rendszerben a szerzoi jogok igazabol az allamnal vannak es azoknak adja kolcson oket akiknek akarja.
A nyugati vilagban a szerzoi jogokkal gyakorlatilag a termeszetes tokefelhalmozas lehetosegerol kellene lemondani, amit a nyugati nagytokesek (kozzul akiket erdekel a vagyonuk) nem fognak lemondani. Musk otlete mukodhetne, de a teljes nyugati globalista gazdasagi rendszer megszuneset jelentene.
""Szellemi tulajdon nélkül nem lenne fejlődés, mert nem érné meg semmi újat kitalálni". Mivel egy tucat alternatív önkéntes alapú finanszírozási formát ismerünk, ezért nincs szükségünk a szellemi tulajdon erőszakos és hatékonytalan intézményére."
Ez barmilyen tulajdonra igaz. Magantulajdon nelkul nem erne meg dolgozni, de legalabb egy tucat alternativ "onketes" alapu format ismerunk (a kommunista rendszerekbol), ezert ott se volt szukseg a magantulajdon eroszakos es hatekonytalan intezmenyere. Helyette a koztulajdon meg eroszakosabb es meg kevesbe hatekony intezmenyet hasznaltak. Akarmennyire utalja az ember a szellemi tulajdon rendszeret, sajnos csak akkor lehet teljesen megszabadulni tole ha a teljes magantulajdon rendszeret kidobjuk. Esetleg lehetne meg korlatozni a vallalatok szamara a szellemi es magantulajdon rendszeret, tehat a maganembereknek meghagyni, mig minden vallalati tulajdon eseten felszamolni. Ez volt a kadari szocializmus alapelve, tehat a szemelyes magan es szellemi tulajdon letezett, a vallatok ez azok fizikai es szellemi tulajdona pedig az allamnal volt. Ez a hibrid rendszer se mukodott tul jo, foleg az emberi tenyezo miatt.
A vegen visszajutunk oda, hogy nem jo a kapitalizmus, de jobb gazdasagi rendszert egyelore nem sikerult meg letrehozni. Stabilabbat igen, de az meg rosszabb volt az embereknek. Lehet nem elsosorban gazdasagi, hanem demokratikus oldalrol kellene megkozeliteni a tarsadalmak epiteset? (bar azt tudjuk, hogy az embereket inkabb a megelhetes erdekli, nem a tarsadalmi jogaik)