CommieSlayer#24
"mikor te egy nagy fokú személyeskedéssel körítve, berúgod az ajtót"
Személyeskedni te kezdtél. Onnantól én is elengedtem magam.
"közlöd, hogy nem vagyok én senki hogy ilyet eldönthessek!?"
Értsd: Nem vagy te feljebb rangú senkinél, hogy eldönthesd helyette, hogy mit nézhet otthon a négy fal között. Ez egy erkölcsi állásfoglalás volt, nem sértegetés.
"Te pedig már ki is elemezted az egész lényemet, az összes mondatodban."
A nárcizmus jele az, amikor saját magadnak vagy a véleményednek túlzott jelentőséget tulajdonítasz. Az meg a szociopátia jele ha mások akaratán átgázolsz, még akkor is ha ezt azzal igazolod, hogy az ő érdekükben cselekszel. Ha nem tiszteled mások önrendelkezéshez való jogát azt nemtudom kedves bókokkal jellemezni. Te úgy gondolod, hogy valami másnak káros és jogszerű ezért neki ezt megtiltani. De a másik nem kérte, hogy te beleszólj az életébe.
"én csak a véleményemet mondtam"
"Ha nem vennéd észre, én a saját véleményemet mondtam el"
Ez mire kifogás? A véleményednek van erkölcsi vonatkozása és én azt firtattam. Van akinek az a véleménye, hogy a zsidókat táborokba kellene zárni. Az is mások természetes jogainak semmibevétele lenne és rá kell mutatni arra, hogy az erkölcsileg helytelen. Az erőszakkezdeményezés békés emberek ellen akkor is helytelen, ha a törvény megengedi és demokratikus folyamat eredménye.
"A személyes tapasztalatom is az szoftverfejlesztőként, hogy nem jó függőséget okozni másoknak.
Én a szoftveremmel jobbá akarom tenni a világot"
Ezek nagyon szép gondolatok. Tedd ezt. Mutass jó példát! Csak hagyd meg a többieknek, hogy szabadon válasszanak!
"csakhogy szerintem azért mert valaki gyenge jellem ne legyen már belőle egy lecsúszott drogos."
Ezért lenne fontos, hogy legyen család, meg baráti kör, meg értelmes törődő közösségek. De minél nagyobb az állami jelenlét, annál kisebb a személyes szociális felelősségvállalás. Én támogatom azt, hogy önként segítsünk egymáson, amennyire lehet. Jobb egy olyan világ, ahol mindenki a potenciáljának maximumán él. De az erőszakos beavatkozás az mindig ezzel ellentétes hatást ér el. A legtöbb, amit az állam tehet, hogy elfolytással a szőnyeg alá söpri a problémát és ettől átmenetileg úgyérezzük, hogy a probléma megoldódott.
De ugye ez az egész vita mellékes, ha tudomásul vesszük, hogy a gyerekek védelme az mindig csak ürügy a politikában, hogy felszámolhassák a privát szférát. Erre mondtam, hogy a politikus nem az apád, mert nem érted és nem jó szándékból cselekszik. A propaganda melletti kardoskodás, csak a fasisztákat segíti.