#39
Őööö szerintem engedjük el ezt a fajta túlgondolást és maradjunk inkább a tényeknél.
Bizonyára elkerülte a figyelmedet, hogy 2008-ban a Bukaresti NATO csúcson Grúziát (mai nevén Georgiát) és Ukrajnát nem meghatározott ütemterv szerint meghívták a NATO-ba.
Pont.
Ezen fellelkesülve Szakasvili, Georgia akkori elnöke (miután 2007-ben GDP arányosan 9.2%-ra felnyomta a védelmi költségvetést) háborút provokált az oroszokkal, bízva gondolom, hogy a nagytestvér előbbi egyfajta biankócsekkjét érvényesítheti (a NATO úgyis megvédi). A háborút és minden vitatott területet 5 nap alatt veszítettek el.
Pont.
Ukrajna felfegyverzése 2014-es maidani eseményeket (mondjuk ki puccsot) követően, a Trump adminisztráció alatt kapott nagyobb lendületet, amikor is megkapták pl a Javelin tankelhárító fegyvereket. Az oroszok a balfax módon végrehajtott afganisztáni kivonulást úgy értelmezték, hogy az USA/Nyugat gyengülése miatt revansot vehetnek, megkockáztathatnak egy Ukrajna elleni katonai manővert, puccsot.
Megtették. A korábban már részletezett célokért.
Szerintem nagy balfaxságra, és elmeroggyantságra vall ezeket a célokat nem megalálni, meg titkos putyini "mestertervekről" álmodozni. Bár ezt valamiért a nyugati fősodor rendszeresen elköveti, még ha pl legutóbb Carlson Lavrovval készített interjújában ezeregyszedszer is kiba szájbarágósan elmondták. Talán venni kéne a fáradtságot megnézni. Azért csinálták.
Pont.
Ennyit arról, hogy mennyit számít, vagy nem a NATO meghívás. Nekem úgy tűnik, hogy azért már ennek is van jelentősége, nemhogy a tagságnak.
Másrészt lássuk azt, hogy Svédország/Finnország gyak évtizedek óta egyfajta társult tagjai a NATO-nak. Azonban, amíg egy NATO/orosz konfliktus esetén eddig nem voltak elsődleges célpontok, most már azok és a NATO kötelezettség miatt nem tehetik meg azt sem, hogy kimaradjanak. Úgyszintén rajtuk keresztül már támadható, triggerelhető a NATO. Lásd pl svéd migráns helyzet ugye, mint hibrid támadási felület.
Szóval elmondható, hogy összességében az eddigi tapasztalatok szerint a NATO meghívása, szorosabb kapcsolata az adott országgal nem enyhítette, hanem növelte az oroszokkal való konfliktus kockázatát.
Ennyit a nyugati szemléletű "NATO-védőernyőről" meg bővítési "mestertervről".
Azt hogy az oroszok elszabadult hajóágyúként lépnek ki a szerződésekből, nemzetközi fegyverzetkorlátozási egyezményekből, csak azon keresztül értelmezhető, ahogy ugyanezt, az oroszokat is megelőzve az amerikaiak is teszik. Lásd pont a középhatótávolságú ballisztikus rakéták leszereléséről szóló egyezményből történő kilépés, vagy a Budapesti-dekrétumnak az USA által pénzelt puccsal történő meghekkelése.
A belpolitikát, mint a tárgyhoz marhára nem tartozó dolgot most kihagynám. Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2024.12.10. 15:55:47
#39