kvp#7
"Próbálkozzunk inkább a hidrogénnel szerintem."
A hidrogen instabil, nehez folyekony allapotban tarolni, roncsolja a femtartalyokat is. Sokkal stabilabba valik, ha megkotjuk szenatomokkal, egy viszonylag stabil es konnyen cseppfolyosithato gazt eloallitva belole. Ez a gazt metanak hivjak es a foldgaz fo komponense. A hidrogen alapu energiatarolas legegyszerubb formaja a szintetikus metan eloallitasa.
Persze a metanos tarolasi lanc energiahatekonysaga a kozeleben sincs a tisztan elektromos (aksis) energiatarolasnak, ezert kisebb jarmuvek eseten, amiket konnyebb gyorsan tolteni (es nem jarnak veluk 7/24-ben folyamatosan) elonyosebb az aksis energiatarolas. Ezen belul is a legolcsobb a vasoxid alapu "uj" aksi technologia, ami igazabol a 20. szazad elejerol szarmazik, csak most mar tudunk hozza nanomeretu szen elektrodakat gyartani, igy sokkal konyebb lesz az aksi es magasabb az energiasurusege. Raadasul ritkafoldfem se kell hozza es nagyon nehezen gyullad meg. (jo, ha megis, akkor gyakorlatilag termit, de a litiummal szemben ezt eleg nehez begyujtani megfeleloen magas ho nelkul, tisztan legkori oxigennel) Ezt a technologiat a kinaiak fedeztek ujra fel es tokeletesitettek a mai modern technologiakkal. A nyugati gyartok ebben nagyon le vannak maradva, a tobbseg nem is kutat a teruleten.
A Ford leepitese egyebkent a kinai gyarak Europaba telepulese miatt tortent, mert azokkal (es az igy megjeleno negyed aru) elektromos autokkal nem fognak tudni versenyezni. Csak a nem ar erzekeny piacokon van eselyuk, mint ahogy az Apple iphone-jai is csak azoknak jelentenek opciot akik meg tudjak engedni maguknak. A nyugati elektromos autokat a tobbseg nem tudja kifizetni, de egy 3-6 millio forint kozti kinai elektromos autot mar a legtobb nyugateuropai ember meg tud venni. Jelenleg az import vedovamok miatt az ar akar a haromszorosa is lehet, de a helyi gyarak - pl. a Magyarorszagiak - ezt nagyon gyorsan le tudjak torni ha elindulnak.