Dodo55#3
Felfoghatatlan, hogy a hatóságok is milyen teszetoszán állnak a dolgokhoz és a gyártók is milyen nyakatekert utakra vitt magyarázkodással gyártanak ürügyeket.
Szerintem alapvető elvárás, hogy egy ilyen ügyben a hatóság addig ne lépjen ki a gyártó képviseletének az ajtaján, amíg a gyártó a készüléken tárolt összes adat másolatát ki nem nyerte és oda nem adta.
Technikailag az az elfogadható módja a dolgoknak, ha a gyártónak és csakis a gyártónak van egy backdoor-ja, amire úgy vigyáz, mint az életére. Ha ez kiszivárog, feltörik, stb... akármi is, akkor mondjuk 10 évre visszamenőleg minimum az összes vásárlójának fizesse vissza a készülékek vételárait az összes ezzel igénybevett gyártói szolgáltatás havidíjaival együtt (ettől garantáltan csődbemennek, de ez jó visszatartó erő, hogy tényleg úgy őrizzék a backdoor-jukat, mint amin az életük múlik).
A hatóságok jogköre kapcsán is egyértelmű, hogy hol kell a határokat meghúzni:
- Nyomozati cselekmények esetén nagyfokú közveszély, terrorveszély szintje (szimpla nemzetbiztonsági kockázat nem játszik!)
- Bizonyítási cselekmények esetén legalább 8 év letöltendővel sújtható cselekmény, amely kapcsán megdönthetetlen közvetlen bizonyíték másképp nem áll rendelkezésre (akár a védelem, akár a vád kérésére)
- A hozzáférési kérelmek bizonyítási cselekmények esetén azonnal, nyomozati cselekmények esetén 180 nap elteltével nevesített módon nyilvánosságra kerülnek és a személyes adatok birtokosa is erről külön kiértesítésre kerül