kvp#8
"MIért kellett több méteres tranzisztor a 80-as években, ma meg miért kicsi (centiméteres) már az is? A hullámhossz határozta meg a méretet gondolom, de azóta más a technológia?"
Teljesitmeny kapcsolasra hasznaljak, az 50 Hz-es es a 60 Hz-es orszagos halozat osszekapcsolasahoz, megawattokat kapcsolnak igy. Vezerelt felvezetokent a ket nagyfeszultsegu halozat kozott tudott egyszerre az egyikbol egyeniranyitani es rogton inverterkent visszataplalni a masik halozatba. Ilyen frekvencia, fazis es feszultsegvalto van a mai villanymozdonyok visszataplalasi rendszereben is. Ez a 70-es evek vegen meg a regi bjt technologiaval oriasi volt es nagyon melegedett, mara az igbjt, majd a mosfet technologia miatt osszement es mar nem is melegszik annyira. Japanban 3 ilyen atalakito allomas van az orszagos gerinchalozatban. Maga a jelenlegi technologia igazabol a 2000-es evek szintje, ezert ha ilyet akarnak gyartani, akkor nem a legmodernebb gyartosor kell hozza, a lenyeg, hogy nagy meretu, nagy aramu felvezetoket tudjanak gyartani.
Nagyon hasonlo, csak kisebb teljesitmenyu kapcsolok kellenek az elektromos jarmuvekbe is, pl. egy railjet taurusba 6.4 MW (a japan halozati atalakitok 600 MW-osak), mig egy model 3-as Teslaba eleg 366 kW. A kis olcso mikrovezerlok mellett ez a technologia az amire Europaban is nagy kereslet lenne, marmint ha maradt volna europai kezben ilyen gyar. (az ABB svajci gyarat par eve megvettek a japanok, a bosch gyara pedig kis kapacitasu) Jelenleg a japanok, a tajvaniak es a kinaiak rendelkeznek nagyobb gyartokapacitasokkal.
ps: Nagyon messze jutottunk mara a Nikola Tesla fele rontgen csoves kapcsoloktol. Anno o volt az elso aki csoves invertert epitett a valtoaramu elektromos motorral hajtott aksis autojahoz. Gyakorlatilag egy az egyben a mai Tesla autok mukodese, csak a mai jarmuvek az elmult 120 ev fejlodese azaz a felvezetok miatt nem jarnak ionizalo sugarzassal.