Cikk olvasása: Egy évtizeddel később fogják beindítani az ITER-t, a világ legnagyobb fúziós erőművét
-
#9
Akkor ha zárt rendszer lenne és nem lép ki a rendszerbol semmi akkor miért vizpart mellé telepitik? akkor odavihetnének bárhova anyni vizet a tartályokba amenni kell és akkor mukodik bárhol bármeddig.
DE a rendszer hutésére a folyobol vezetnek el vizet ehhez pluszba ugy kell megoldani az egész rendszert, hogy a halak és más élölények ne sérüljenek , de ez nem 100% os illetve a rendszer lehutése után nem pont ugyan olyan hőfoku viz megy vissza a folyoba sem mint ami bement és egy érzékeny vizivilágnak ez pont elég, hogy az alga és egyébb élöhely felboruljon és kihaljanak onnan az élölények. Esetleg a vizgőzt is van , hogy a szabadba engedik ez is befolyásolhatja a környék időjárását megnovelve a csapadékhajlamot. illetve az már nem negy vissza folyomederbe tehát a lejjebb lévő területen akár kiszáradhat a meder vagy a környező folyok tavak a nem elegendő vizhozamnak.
Paksnál is meg van szabva, hogy max 26 fokos vizet engedhetnek vissza, de mi van ha a duna 22 fokos és a hutoviz meg 25 fokosan megy vissza 3 fokkal melegebb a szabályoknak megfelel ,de az élölényeknek nem biztos, hogy jo hosszutávon.
ÉS lehet, hogy ha külön nézed a generátort akkor megvan a 95% os hatásfok, de ha azt nézed, hoyg az egész rendszer menyni akkor máris joval alatta van.
Vegyuk az itert millio celzius fokos a plazma, a tokamak fala, hogy ne olvadjon le max 1000 fokos lehet abbol átad a környező viznek 400 fokot, már annál a konverzionál sincs meg a 95%.
Ha nagyon le akarom egyszerüsiteni akkor egy belso égésu motorra kötök a fötengelyre egy generátort és igy termelek áramot, a belso égésu motor jobb esetben 40%os hatásfokkal alakitja át a höenergiát mozgási energiává amit 95%os generátor alakit árammá.
Tehát a 40% 95%a = 38%
Akkor ugye hogy van a rendszerben mit fejleszteni és javitani?
Ezzel szemben egy szél és egy napenergia erőmu nem befolyásol modosit semit a környezetéből ahol telepitik. vagy lényegesen kisebb mértékben.