Cikk olvasása: Egy évtizeddel később fogják beindítani az ITER-t, a világ legnagyobb fúziós erőművét
-
#12
Ha olyan könnyű lenne fúziós erőművet építeni, akkor kb 1950-ben már megtették volna.
Miért nem az? Nézzük a természetet. Kb a Nap 1/10-méreténél, tömegénél van a legkisebb tartósan fúziót produkáló csillag alsó határa. Hát az mondjuk nem kicsi, emberi mértékben. Kisebb méretben is beindulhat, de az viszonylag gyorsan leáll. A Napnál kisebb méretű csillagokból ugyan rahedli sok van, és mint látjuk bolygó is kering körülöttük, de van egy kis bökkenő. Minnél kisebb a csillag annál instabilabb, mégha annál hosszabb életűbb is. A vörös törpék többsége detektáltan un. fler csillag. Vagyis a Napnál 10X akkora kitöréseket produkál, ami nem éppen egy családbarát tulajdonság, így a bolygók ellenére nem sok élet várható körülöttük.
Ergo, minnél kisebb méretben próbálkozunk, a gravitáció nélkül annál nagyobb plazmainstabilitásokat látunk. A Tokamak rendszerű fúziós reaktor is jó ötletnek tűnt, egészen addig, amikor már az elején nem találkoztak pl. az un kink instabilitásokkal. Gyak hurkokat húzott a plazma beleütközve a reaktor falába. Eltelt 75 év és még mindíg azzal szórakoznak, hogy az instabilitásokat a tokamakoknál kiküszöböljék.
Véleményem szerint ez egy tévút. Épphogy gerjeszteni és kontrollálni kéne az instabil jelenségeket, Ugyanis egy szép instabilitás a saját kis mágneses terével ideális lehetőség, hogy egyszerű tekercsekkel elektromos energiát szedjünk ki a plazmából. Szerintem kicsit fejlettebb, hatékonyabb is lenne, mint a vízforralással próbálkozni.