#30
Sok ellentmondás van a fejedben, amiből a hozzászólásod csak néhányat tükröz, de azok jelentősek.
Ha az állam nem szól bele, nem szabályozza a vállalatokat, mi tartja vissza a vállalatokat a vadkapitalizmustól, a szabad rablástól és végső soron a rabszolgatartástól?
Ahhoz, hogy a vállalatok szabályok szerint pláne etikusan működjenek, erős kontrollra lenne szükség. Olyan erőre, ami a vállalatnál hatalmasabb. Viszont a szabad kapitalizmus alapján egy vállalat túlnőheti és a versenyzésben túl is növi - ez szükségszerű - a kontrolláló hatalmakat (szakszervezetek, kamarák, államok, nemzetközi szervezetek), így fordul a kocka: a vállalat fogja az államot irányítani, bizonyos tekintetben ez ma is így van. A politikusok többnyire bábok, a korrupció legalizált formája a lobbi, ami során az elvileg állampolgárok érdekeit képviselő választottak a vállalatok érdekei hatása alá kerülnek.
Dehát alapvetően összefonódik az üzleti és a politikai világ.
Aztán hogy az individualizmus, a versenyszellem milyen embereket emel fel... Nyilván nem a lovagi erények bajnokait, hanem olyat, aki persze intelligens de esszenciális tulajdonság a gátlástalanság.
Hogy hogy lehet összemosni a feudalizmust és a szocializmust? Neked sem sikerült, hiszen a személyeskedéseken kívül valami "államizmusról" hadováltál. Nos a feudalizmusban nem az állam mögött vannak az emberek, hanem a személyek vannak elöl, pl. a király. Mindenkinek meg van a helye egy szent rendben (hierarchia), ami persze felborulhat olyan hatások okán, ami a mai államrendeket megeszik reggelire. Nyilván a szocialisták/kommunisták első teendője volt ettől a rendtől és a szellemi hagyományoktól végleg elszakadni csakúgy, mint a kapitalistáknak.