#2
Hát ez nagyon gáz.
Nem is értem, miért kell csodálkozni ezen.
Ha stresszhelyzetben rossz pedálra lép az ember, akkor az erősebb kocsinál kevesebb idő lesz a korrekcióra, míg mire megindul egy gyengébb autó, addigra lehet, hogy a veszély is elmúlik.
Szabályok betartás? A gyökér elmehet ám valahova.
A német autópályákon sok helyen lehet annyivel menni, ami a csövön kifér. Persze amikor valami gyökér a vackával bejön az ember elé, mert úgy gondolja, hogy az előtte lévőnél öttel gyorsabb, akkor 200-ról nem olyan egyszerű lelassítani 100-ra. És gyakran saját magát töri, hogy mást ne törjön.
Emellett persze, benne van az is, hogy meg kell tanulni kezelni a lóerőket.
Mindig is azt hallom, hogy először kezdd kevés pacival, majd később váltasz erősebbre. Aztán mikor az erőset lepadlózod, mert nem ismered és már úgyis van "tapasztalatod", akkor jönnek a törések. Nyugodtan kezdhet mindenki olyannal, amilyennel akar. Először úgyis mindenki óvatos. Ha meg töri, akkor megtanulja még kezdőként, hogy nem volt elég óvatos.
Télen szokás mondogatni az első hó leesése után pár órával: "Na, most, hogy a mazsolák és a vérprofik már az árokban vannak, mehetek én." :)))
Nekem nem volt gondom a 60 lovas Astrából átűlni a 143 lovas 525TDS-be. De azért volt Astrám, mert arra volt pénzem, nem azért, mert olcsóbb, ha törik. Imádtam a hátsókerék hajtást. Egyes egyedül akkor volt vele gondom, mikor tönkrement a futófelület (barázda volt és sérülés sem látszott rajta) és nedves úton csúszott, mint a fene. De még így sem mentem le az útról, csak néhány kanyarban képes volt eltolni a seggét. A gumik cseréjét követően megszűnt ez a probléma. Csak akkor dobta a hátulját, ha én úgy akartam. És abban még nem volt kipörgésgátló, meg egyéb ilyen fogdmeg elektronika.
#2