t_robert#10
ez egy teljesen logikus megközelítés. Nyilván egy 8 éves gyerek kezébe nem adok 400 ezer forintos telefont. Ha más nem pont azért kerül veszélybe, mert szemet vetnek a drága telefonra. A 8-10 ezer forintos buta telefonért nem igen veszkődnek. És az se gond ha tönkre megy, elhagyja, eltöri a gyerek. Viszont telefonálni, SMS-t küldeni pont úgy megteszi a 8000 forintos telefon is. El tudja érni a szülő a gyereket vagy forditva. Én a 70-es években voltam általános iskolás. És messze jártam otthontól iskolába. de akkoriban nem létezett mobil telefon és esett meg, hogy szerveztek az iskolában nekünk plusz programot délutánra, amit elfelejtettem otthon mondani előtte. aztán vagy 2-3 órával később értem haza a szokásosnál és totál idegek voltak a szüleim hol vagyok. Nem volt mód a kommunikációra, amit el lehetett volna rendezni egy 20 másodperces hívással. Amúgy például az öcsém gyerekeinek is ki volt adva, hogy ha gond van keresitek a szülőket a telefonotokon, ha nem éritek őket valamiért, akkor hívjátok a nagyanyátokat vagy akár engem a nagybátyjukat, ha olyan gond van ami felnőtt lépését igényli. Szerencsére nem igen került sor ilyesmire, hogy komolyan segítséget kelljen kérni. Mindenképpen jobb, ha ott a kommunikációs lehetőség a gyereknél. Amúgy meg minden képen szülői feladat megtanítani a gyereket arra, hogy mit hol és hogyan kezeljen a neten. Ezt a feladatot meg nem lehet se törvényi tiltással se iskolára áthárítani. Persze akkor azért akkor már gond van, ha a szülő leszarja vagy 100-ad annyit ért a szűlő hozzá, mint a gyerek. Igaz mára már felnőnek azok a generációk és nekik lesznek érintett korú gyerekei, akik már ebbe a "digitális" világba szocializálódtak. Persze ettől még egyes országok dinoszaurusz politikusai simán elhiszik, hogy törvényekkel szabályozhatnak egy olyan világot, amit úgy egészében nem értenek. Emiatt vannak kétségeim, hogy törvényi tiltásokkal sikeresen lehet az ilyesmit szabályozni....