manypet#8
Téves, amit írsz. Nem csak azért, mert túltermelési válságot önmagában a piac és a szereplői nem okozhatnak. Mert nem érné meg. Miért termelne többet bári is, ha azt senki nem veszi meg? Piaci viszonyok között az ilyen gyorsan eltűnik a süllyesztőben. De nem csak ez a gond a gondolatmeneteddel. Hanem az is, hogy az 1930as válságot nem maga a túltermelés okozta. Hanem az, hogy azt a túltermelést rohadtul nem a piac szabályozta! Hanem az állam. Azaz a már akkor is megjelenő és szépen lassan mindent irányító szocializmus. Az állami pénzen adókból futtatott befektetések és építkezések, az állam által generált inflációk amelyek hitellufit eredményeztek, a mesterségesen magasan tartott bérek amelyek szintén állami hitelekből voltak csak fenntarthatók, az aranyalaptól való eltávolodás ami szintén szocialista trükk a pénznyomtatás megkönnyítésére, és így tovább. Ezek okozták a válságot. Emiatt lehetett túltermelés. Tehát a túltermelést éppen a szocialista megoldások okozták. Pontosan a kapitalizmussal, szabad piaccal való szembehelyezkedés, az állam belekontárkodása a piaci folyamatokba. Ez váltotta ki a túltermelést, ami aztán szükségszerűen bedőlt.
Alább egy kiváló írás a válságokról, amiben az egyik részlet kiválóan kifejti a probléma okát:
"1929-et elkerülhetetlenné tették azok a banki hitelexpanziók, amelyek az 1920-as években történtek szerte a nyugati világban; az a politika idézte elő, amelyet tudatosan alkalmaztak a nyugati államok, és főként az Egyesült Államok Federal Reserve rendszere. Ezt a hitelexpanziót az tette lehetővé, hogy a nyugat az Első világháború után nem tért vissza a valódi aranyalaphoz, így nagyobb tér nyílt az államok inflációs politikája számára. Mindenki úgy gondol ma Coolidge elnökre, mint aki a laissez-faire és az érintetlen piacgazdaság támogatója volt; nem volt az, és sajnálatos módon sehol sem nem ellenezte annyira azt, mint a pénz és a hitel területén. Sajnos a Coolidge-beavatkozás hibáit és bűneit egy nemlétező szabadpiaci gazdaságra kenték.
Ha Coolidge tette elkerülhetetlenné 1929-et, Hoover elnök volt az, aki elhúzta és mélyítette a válságot, és a jellemzően durva de gyors lefolyású válságból elhúzódó, és szinte halálos betegséget kovácsolt, egy betegséget, amelyet a Második világháború holokausztja "orvosolt". Hoover, nem pedig Franklin Roosevelt volt a „New Deal” megalkotója - ami gyakorlatilag pontosan azoknak az állami intézkedéseknek a gyűjteménye, amelyektől óva int a Mises-i elmélet: a bérszintek szabadpiaci szint fölé emelése, az árak feltornázása, hitelinfláció és a bizonytalan vállalatoknak nyújtott hitelek. Roosevelt csupán tökéletesítette azt, amit Hoover felfedezett. A következmény Amerika történelmének legelső majdnem permanens válsága és majdnem permanens tömeges munkanélkülisége. A Coolidge-krízis a példátlanul elhúzódó Hoover-Roosevelt válsággá vált."
Forrás: https://ellenpropaganda.hu/bejegyzesek/rothbard/gazdasagi-valsagok-okaik-es-gyogymodjuk
"akkor megfelelő adóztatás/munkaerőpolitika kell"
Ha ezalatt a nulla adót és az államnak a unkaerőpiacba való belekontárkodásának tiltását érted, akkor teljesen egyetértünk.
"Ford bácsi is tudta annó, hogy hiába épít olcsó autókat ha nincs aki megvegye."
Pont ezt írtam előbb. Csak el kellett volna olvasni. Az MI nem veszi el a munkát, már csak amiatt sem, mert nem lehetne kinek eladni a termékeket. Azaz a piac ismét szabályozza magát. Ezért nem kell félni az MItól ilyen szempontból.