#28
"Mind a két világháborút osztrák születésű ember kezdeményezte. ..."
Mondjuk igen, és ez nem ellentmond, max kiegészíti azt, amit írtam. Gondolom, te is azért hoztad fel.
Lehet, hogy vicces elképzelés, amit írtam, de az un. British Way in Warfare (amit Liddel Hart ír le), pontosan erről szól. Anno a hollandokat is előbb egy gazdasági, tengeri kereskedelmi hadviselésbe húzták bele, amelyet a nyílt konfrontációig eszkaláltak. Az európai hadszintéren, a szárazföldön a Britek soha nem rúghattak labdába. Napoleont előbb a tengeren győzték le, és az aktuális "Nagy Károly" ellen minden kisebb nagyon hatalmat egy zászló alá vontak, amivel Európa újra egyesülését évszázadokig tudták késleltetni ahhoz, hogy a saját világbirodalmukat az ne veszélyeztesse. Javaslom, hogy néha a nyugati, angolszász nézőpontot lecserélve is vizsgáld meg ugyan azokat a történelmi eseményeket. Roppant tanulságos tud lenni.
Ukrán háború, fegyverszállítás
Németország különböző békefenntartó missziókban minimálisan vett részt, az ország határain kívül nagyon kevés katonát vitt. Fegyvert konfliktus zónába nem adott át. Nem fűződik a nevükhöz jelentős számú polgári áldozat. Ezek továbbra is igazak. Vö USA: Vietnám kb. 3 millió, Irak 200 e-1 millió.
A felsoroltakhoz, a kérdésekhez csak azt fűzném hozzá, hogy főleg Ukrajna K-i (jelenleg Oroszország által megszállt) régióiban orosz nemzetiségű, korábban ukrán állampolgárok élnek, akik Ukrajna lakosságának 17%-át teszik/tették ki. (jelentős részük elmenekült elsősorban Oroszországba). Másik 40% olyan ukrán állampolgárok közé tartozik, akik magukat ukránnak identifikálják, de az anyanyelvük, mint Pl magának Zelenszkijnek is, orosz. Ebben az esetben hogy határozod meg az ellenség, ellenséges polgár fogalmát, illetve azt, hogy adott területre kinek van és kinek nincs jogosultsága? Ezt azért tisztázni kéne.
Ukrajna a nyugati sajtó által is lehozottan támad polgári célokat Donyeckben (ahogy az oroszok is Ukrajna területén), kazettás bombák is felmerülnek. Kit terhel a felelősség, ha az utóbbi igaz?
ENSZ BT vétó.
Érdekes, hogy nálad is felmerül, amikor van egy szervezet, amely a döntéseinél az összes, vagy a tagok egy részére vétó jogot biztosít, akkor elkezded ezt gittegylettnek nevezni.
Nézzük csak mit is jelent a vétójog? Azt jelenti, hogy többségi szavazással ne lehessen figyelmen kívül hagyni a kisebbségbe szoruló tagok vélemyénét. Ennyi.
Amikor valakinek ez fájdalmas, mert semmilyen mértékig nem hajlandó a másik oldal véleményét figyelembe venni, de még csak tárgyalni sem róla, akkor mindíg felmerül a vétójog "értelmetlensége".
NEM, épp ellenkezőleg, ez a lehető legdemokratikusabb szavazati forma, mert megköveteli a konsznzust, megakadályozza, hogy az adott grémium tényleg gittegyletté váljon, olyan döntésekkel, amit a tagok jelentős, vagy fontos része megkérdöjelez.
Adott konfliktusban a nagyhatalmaknak kell megegyezniük, vagy az ENSZ BT keretein belül, vagy azon kívül, aztán akár az ENSZ BT-t felhasználva annak hivatalos formát adni. Az ENSZ BT nem azért döntésképtelen, mert a vétó hülyeség, hanem mert a nagyhatalmak, vagy azok egy része nem hajlandó érdemben tárgyalni.
Az ENSZ-nek mindíg pontosan akkora jelentősége, hatalma van, amennyit az országok, a nagyhatalmak önként, akár saját érdekeiket, jogaikat korlátozva az ENSZ-re átruháznak. Ha ez az önkéntesség elveszik, akkor válik az egész értelmetlenné és nem azért, mert a döntéshozatali rendszere olyan amilyen. Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2023.08.14. 10:46:23
#28