#7
A baj az, hogy a műanyagok többsége nem lebomlik, hanem különböző fizikai, kémiai környezeti behatásokra széttöredezik egyre kisebb darabokra. Tehát nem bomlik, hanem felaprózódik.
A műanyagok polimerek, sok ugyanolyan molekulából állnak. A "mikroműanyagok" ugyanolyan molekulákból vannak, mint az a műanyag eszköz, aminek a széttöredezéséből létrejöttek.
A lebomlás azt jelenti, hogy a műanyagot alkotó elemi molekulák, a monomerek alakulnak át más, környezetre nem káros, környezetet nem vagy kevésbé terhelő molekulákká.
A "lebomló őrület" ezt célozza, hogy a megmaradás helyett (amibe a felaprózódás is beletartozik, mert ugyanúgy itt van csak kisebb és szabad szemmel nem látható darabokban) "elemi szinten alakuljon át a műanyag". Erre egyik megoldás pl. a biológiai lebomlás, hogy olyan műanyagokat gyártsunk, amelyeket a mikroorganizmusok ugyanúgy, ahogy a természetben előforduló más szerves vegyületeket (szén-szén és/vagy szén-hidrogén kötéseket tartalmazó molekulák), ezeket is le tudják bontani, fel tudják használni energiaforrásként és építőanyagként a saját sejtjeikben.
Mivel az ember a "lebomló őrület" előtt már teleszarta a bolygót nem lebomló műanyagokkal, ezért most kénytelenek újrahasznosítani, viszont ez a leírtak alapján nem ilyen egyszerű.
#7