kvp#12
"Továbbá nem csak kijelentettem, hogy nem volt koncepció, hanem igazoltam is, egy ábrával, ellenben te nem cáfolod ezt a kijelentésem azzal, hogy azt állítod "de volt koncepció""
Tudni kellene olvasni is neha. Belinkeltem a koncepciokat. A spacex legnagyobb gondja, hogy mar nem tudjak megkerdezni von Braun-t, hogy melyiknek erdemes nekiallni a sok kozzul. A NASA mindenesetre minden rendelkezesre allo adatot atadott nekik ami az Apollo program vegeeig elerheto volt. Ahogy en latom egyelore formara a legegyszerubbel probalkoznak es egesz jol megy nekik.
"A tesztpéldányoknak nevezett hulladékoknak köze sem volt a mostani Starshiphez, se tömegében, méretében, vagy aerodinamikai szempontból. "
Ez nem igaz, csak a starship felso reszet nem raktak ra a teszt tartalyokra. (egy tekercs femlemez volt odaheggesztve rajuk szimulacios sulynak) A masik, hogy a teljes meretu, integralt booster + starship valtozatbol ez volt az elso. Ha szetvalt volna rendesen, akkor lattad volna, hogy a nagy also viztorony tetejerol levallik a kisebb felso viztorony, amit mar tobbszor teszteltek.
"Újra megkérdezem, volt légcsatornás tesz?"
Mar irtam, hogy csak szimulaltak az aerodinamikat. A jarmu egy tokeletes hengeres test a von Braun fele klasszikus orrkuppal. A fel vilag agyon szimulalta es legcsatornazta az elmult evtizedek alatt. A legtobb katonai raketa is ilyen formaju, csak kisebb. Semmi uj nincs benne. Egyebkent az ezt megelozo teszteket meg 1957-ben vegeztek az azonos felepitesu SM-65 Atlas rendszerrel. Ez volt az alapja a Mercury-Redstone raketanak, aminek a formatervet koveti felnagyitva a Falcon 9 es a BFR/Starship is. Az osszes tobbi kiegeszites amik a raketakon talalhatoak az eredeti von Braun tervek alapjan keszultek, belertve a falcon 9 leszallo labait es a starship kormanyszerveit. Ezek mar kozel 70 eves megoldasok, a legtobb a temaban szuletett mernoki tankonyv legelejen vannak. Az, hogy az, hogy a tobbi cegnel a modern mernokok valahogy elfelejtettek az alapokat nem a spacex hibaja. (a Boeing es a Blue Origin is tulmeretes kabint rakott a raketajukra ahelyett hogy egyszeruen megnoveltek volna az atmerot egy ujratervezessel eleg szomoru)
"Bónuszként feltett kérdésemre a válaszodat cáfolja, hogy a telemetria adatokat (már amit kaptak), még fel sem dolgozták, de te már tudni véled, hogy nagyon sok mindet elértek, ez ne haragudj de egyszerűen vak hit, konkrétumok nélkül!"
Mivel a telemetrika egy resze kint volt a kepernyon az elo kozvetites soran, ezert latszott minden fontos adat. Az elso cel az volt, hogy ne robbanjon fel az inditoallason, se az uzemanyag feltoltes soran, se az inditasnal. Ez lathatoan sikerult. A masodik cel az volt, hogy elerje a szetvalasi pontot, meg akkor is ha a hajtomuvek egy jelentos resze nem mukodik. Ez is sikerult. Teszteltek hajtomu ujraindulast is a szetvalas elott, meg ez is sikerult, max-q utan jol lathatoan beindult tobb az inditas utan inaktiv hajtomu, a legkori ujrainditasi eljaras szerint (bonusz, hogy az inditasi nyomaskulonbseg ellenere sem robbantak fel).
Ami nem sikerult az a staging. Ezt meg tudtommal keresik miert.
"Egy rakéta esetében rengeteg fejleszteni való rendszer van, amit meg kell építeni, tesztelni, és ha működőképes akkor a többi elemel együtt tesztelni."
Parhuzamosan haladnak. Egyszerre fejlesztik a hajtomuveket, a tartalyokat (a raketatestet) es a vezerlo rendszert. Ez azt jelenti, hogy az elso teszteknel mindenbol felkesz megoldas van meg bent, de cserebe ha kiderul, hogy valami nem lesz jo, akkor nem a kesztermeket kell attervezni, hanem a felkeszt jo iranyba modositani. Ezzel szemben van az ursiklo esete, ahol amire kiderult, hogy sok helyen hibas, mar kesz volt es emberek utek benne, igy nem volt lehetoseg ujratervezni. A spacex megoldasa nemcsak gyorsabb, de jobb eredmenyt is hoz, raadasul sokkal olcsobban.
Ha a Wright testverek a teszteles helyett eloszor a tokeletes repulogepet akartak volna megalkotni, akkor meg mindig csak tervezgetnenk az elso emberes levegonel nehezebb repulest.