Sequoyah#11
Pedig igaza van. A foton szamara 0 ido telik el az indulas es erkezes kozott.
Persze tomeggel rendelkezo test ezt nem erheto el, de tetszolegesen kozel juthat hozza.
Kepzeld el, hogy van egy hipotetikus vegtelen energiaforrasod az urhajon, ami folyamatosan 1g-vel gyorsit honapokon, eveken keresztul. Persze, ha a foldrol nezed az urhajot, akkor azt latod hogy a fenysebesseg kozeleben mar nem igazan tud gyorsulni, eler egy sebesseg-falat.
De az urhajos maga ebbol SEMMIT nem tapasztal. Az urhajos csak azt latja, hogy a gyorsulas folyamatos es toretlen, es a csillagok mozgasa alapjan mintha fenysebessegnel gyorsabban menne. Csakhogy sokkal tobb ido telik el kozben, az univerzum "felgyorsul" korulotte.
A foldon maradt megfigyelo szerint a tavolsag kisebb a vartnal. Az urhajos szerint az ido tobb a vartnal. Mivel a sebesseg egy tortszam (tavolsag / ido), ezert a ketto ekvivalens, mindegy hogy a szamlalo a kisebb, vagy a nevezo a nagyobb. De a megfigyelo tapasztalata az egeszen mas a ket referencia-rendszerben.
Szoval egy urhajos elvben el tudna jutni a tejutrendszer tulso vegebe a sajat eleteben. De ez egy ongyilkos kuldetes, es semmi praktikus haszna nincs. Ezert nem talakozhatunk galaktikus birodalmakkal, mert ahhoz ketiranyu utazas/kommunikacio szukseges.
Es tul nagy tavolsag meg igy sem lehetseges. Nem is olyan nehez kiszamolni, hogy egy antianyaggal 90%-ig pakolt urhajoval milyen messzire jutnal. A legkozelebbi galaxis elerese mar komoly problemakba utkozne... Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2023.04.10. 16:27:32