kvp#20
"Ezt nem értem. Itt van Tetsuo, gyűlöli a feketéket, zsidókat, melegeket."
En azt mondom, hogy senkit es semmit nem szabad gyulolni, mert a gyulolet karos mindket fel szamara.
"(a tigris egyébként azért rossz analógia mert szinte tisztán a kiszámítható ösztönei vezérlik(ha vadon nőtt fel), az ember ebben nagyon más)"
A kiszamithatosag foka eltero, de az ember sem kulonlegesebb a tobbi foldi allatnal, csak okosabb a tobbieknel. Ettol meg nem lesz felsobbrendu.
"Maradjunk a gyakorlatias példánál. Verekedés volt egy roma és egy nem roma közt a discoban. Kitiltod-e ennek kapcsán a következő héttől valamelyik csoportot teljes egészében?"
A fokozatossag es a megfelelo csoport azonositasi elve a fontos. Tehat elso alkalommal csak a verekedest kezdemenyezo egyent kell kitiltani. Kovetkezo lepes a verekedesben tamado felkent fellepo osszes embert, fuggetlenul a kezdemenyezestol. Megint kovetkezo fokozat a fenti emberekkel egyutt szorakozo osszes ember (azaz a barati tarsasaguk). Ez utobbi mar csoportos buntetes, de mivel jelen voltak, ezert felelosseggel tartoznak a veluk erkezo tobbi ember viselkedese irant is. Egyik feltetel sem kulonboztet meg rasszokat vagy kulturalis nepcsoportokat. Tunhet rasszistanak, megpedig akkor ha igy szepen lassan tobbszori esemenyek miatt egy adott nepcsoport osszes tagja a kitiltasi listara kerul. De a fenti peldanal maradva lehetseges az is, hogy pl. az egyik magyar es az egyik roma barati tarsasag tiltolistara kerul, mig a egy masik magyar es egy masik roma tarsasag nem, mivel ok nem verekedtek. Ez a helyes hozzaallas. A gyakorlatban az szokott lenni a tarsadalmi konfliktus forrasa, hogy az egyik nepcsoportbol mindenki tiltolistara kerul, tobb egymastol fuggetlen incidens miatt. Ez tavolrol nezve rasszistanak tunik, de valojaban nem az, raadasul meg csak nem is eloitelet, hanem utolagos dontes prevencios szandekkal.
"Ugye beismerted, hogy a negroid rassz agresszívabb, mint az europid. Tehát nem csak a bőrszínről van szó, hanem teljesen más viselkedésről, életvitelről, intelligenciáról, ritmikai érzékről stb."
Ez azert igy eleg nagy tevedes, joreszt kulturalis es szocializacios okai vannak az eltero viselkedesnek, tehat tanult viselkedesi mintakrol van szo. Az intelligencia kerdeset valoban nem vizsgaljak, de ha 75-os iq-val amerikai elnok lehetett valaki (a fiatalabb Bush), akkor ez nem annyira kirtikus a tarsadalmi integracio szempontjabol. Azert tartjak sokan genetikai eredetunek a viselkedest, mert tanult minta es szulorol gyerekre adodik at, sokszor a kulso tarsadalmi hatasoktol fuggetlenul. De attol meg nem az, mint ahogy majmok eseten is tanult viselkedeskent kezdtek el vizben, majd sos vizben mosni a kapott edeskrumplit.
A legtobb emberi tarsadalmi problema oka tanult csoportos kulturalis viselkedes es nem genetikai eredetu. Az arab vilag vallasi/kulturalis eredetu eroszakatol az amerikai fekete es latin bandakig (a latin csoport raadasul nem is kepvisel rasszot, mert egy vegyes genetikai allomanyu kultura), minden esetben nem genetikai, hanem tarsadalmi es kulturalis okok allnak a hatterben. Anno amerikaban a keleti parton ugyanilyen bandahaboruk zajlottak az ir es az olasz bunozoi csoportok kozott. Ezen esetekben is a tarsadalmi kirekesztettseg miatti megelhetesi problemak okoztak a csoportok tartalami elszigetelodeset es a bunozoi bandakhoz kotheto kulturak kialakulasat, de reszben mar a szarmazasi orszagukbol hozott mintak alapjan szervezodtek. Egyik esetben sem genetikai okai voltak, hanem tarsadalmi es kulturalis. A fentiek fenyeben rasszistanak lenni hulyeseg, viszont kulturalis okokbol elkerulni egy nagymertekben eltero ertekrendu csoportot (genetikajuktol fuggetlenul) alapvetoen jo strategia.