kvp#16
"Szóval kizárólag az energiamérleget nézve, nem vagyok benne biztos, hogy az energiamérlege pozitív."
Biztos, hogy pozitiv, mert kulonben nem termelnenek. Ha ugyanis tobb energia kellene hozza mint amennyit nyernek vele, akkor egyszerubb lenne azt az energiat kozvetlenul felhasznalni. A koolajkitermeles egyik lenyege, hogy akarmennyit elpazarolhatsz belole, amig pozitiv az energiamerleg. Tehat ha a kitermelt mennyiseg tizede jut csak el a fogyasztohoz, akkor ugyan draga lesz, de energiamennyisegben nyereseges. Csak azokat a mezoket nem termelik ki, amiknel annyira alacsony a nyereseg arany, hogy tul draga lenne tole a kitermelt es finomitott koolajszarmazek. Tovabba altalaban akkor allitjak le a kitermelest, amikor mar annyira keves jon a kutbol, hogy tenylegesen tobb energiat kellene beleolni a kitermelesbe, mint amennyi feljon. A maradekot ekkor bent hagyjak a foldben.
Az egesz szenhidrogen kitermelessel es szenbanyaszattal pont az a baj, hogy szinte barmikor gazdasagossa teheto, csak a kornyezetszennyezes merteket kell megnovelni hozza. Ha minden kitermelt tonna szenbol csak 100 kilo jut el a fogyasztohoz, meg akkor is megeri. Kornyezetvedelmileg nem, de anyagilag sajnos igen.
" Egy kutatócsoport néhány éves munkája talán pontos választ adhatna a kérdésre, de egy számítógép és egy fotel nem elegendő eszköz ennek a kérdésnek a megválaszolására."
Az ugye tiszta, hogy az osszes kitermelest vegzo ceg elso megterulesi szamitasa ez, meg mielott egy uj lelohelyen termelni kezdenek? Tehat minden ceg, aki nem akar bukni a termelesen ezzel indit. Ugyanis jelenleg a kitermelesi helyeken nincs olcsobb energiaforras mint a szen es szenhidrogenek. Plusz ha lenne, akkor inkabb azt hasznalnank, mar csak gazdasagi okokbol is. Tehat kihagyhato lenne a szen kitermelese es elegetese, ha lenne nalla olcsobban elerheto energia kello mennyisegben.