kvp#14
"Szerintem nézz utána hogy lesz a kőolajból üzemanyag, mert a csak el kell égetni az igencsak önbecsapás, és kvázi kihagyod az összes műveletet, amikor energiát, áramot fogyaszt."
Alapvetoen az eloallitasahoz csak meg tobb koolajat kell elegetni, de nem kell hozza plusz energiaforras. De ha 1 liter benzin eloallitasahoz es leszallitasahoz 10 liter koolajat is kellene elegetni, akkor is nyereseges lenne a folyamat, mert az osszes energia amit felhasznalnak hozza a fold alol jon, kvazi keszen. Ez azert van, mert a koolaj alapvetoen napenergia, amit evmilliardokkal korabban gyujtott ossze a Fold es tarolodott el a felszin alatt. A teljes energiakinyeresi folyamat soran oxidacio tortenik es ez adja az energiat. (pl. a finomitashoz is)
Ezzel szemben ha a hidrogent vizbol allitjuk elo, akkor az oxidacios folyamatot probaljuk visszaforditani. Ez annak felel meg, amikor legkori szendioxidbol es vizbol probal meg valaki foldgazt csinalni. Mindketto csak egy energiatarolasi mod, ugyanis nekunk kell az oxidacio visszaforditasahoz is energiat befektetni es az az energiamegmaradas szabalyai es a folyamat vesztesegei miatt nem szarmazhat hidrogen elegetesebol. Ha lenne a Foldon valahol banyaszhato h2, akkor annak kitermelese lenne osszemerheto a szenhidrogenekkel.
Energia szempontajbol megterules alatt egyebkent azt ertjuk amikor tobb energiat kapunk mint amennyit belefektettunk. Ezert lehet koolaj egetesevel koolajat finomitani. Viszont hidrogen egetesevel nem tudunk meg tobb hidrogent eloallitani, mert a viz a hidrogen oxidacio legalacsonyabb energiaszintu, oxidalt allapota. Ezzel szembem a koolaj nem oxidalt szenhidrogenekbol all, igy az energetikai lejto a szenhidrogen oxidok (h2o es co2) fele lejt. Kevesbe tudomanyosan szolva, ha a kiindulasi anyag egheto, akkor kulso energiaforras nelkul tudunk belole plusz energiat kinyerni, ha a kiindulasi anyag nem egheto, akkor plusz energiat kell belefektetni, tehat csak energiatarolasra jo.