#175
1. Az a helyzet, hogy ellentétben velem, te nem állítasz és érvelsz, csak simán tagadsz. Bocs de ez a vitához kevés.
Szal ezekszerint te a vita ezen részét akkor fel is adtad.
2. a/b/c-re válaszoltam. nem futamodtam meg!
a #148 a/b/c kérdésed:
a. Nem sikerült igazolnod hogy a saját álltásod miszerint kereken 50.0% az esélye hogy drágább lesz a végtermék
b. Ne sikerült cáfolnod hogy a generális vállalatgazdaságtani tétel miszerint a proto 99%á-ban drágább mint sorozatgyártás itt miért nem állna meg
c. Kijelnetted hogy vannak tételeid amik a b. pontot igazolnák, de többszöri felszólításra sem voltál hajlandó listázni őket. (innentől joggal úgy veszem hogy üres bemondás volt a létezésük, szokásos Nexus6 féle hazudozás újabb eleme)
Továbbra sem értetted meg, hogy az 50% köznyelvi fordulat egy kétesélyes eldönthetetlen szituációra. És nem fejtetted ki azt sem, hogy a/b/c-re miért nem válasz az, hogy a szóban forgó eszköz tesztberendezés és NEM prototípus, és hogy a végtermék esetében sem beszélhetünk nagy sorozatban, modern, olcsó technológiával gyártott sorozattermékről, hanem a kísérleti berendezésehez hasonló egyedi termékről, ami azt jelenti, hogy a végtermék ára a kísérleti eszköztől nem fog jelentősen, nagyságrendileg különbözni.
Megint fogalom zavarban élsz és összetéveszted, hogy valamit valaki nem válaszolt meg, vagy hogy te NEM fogadod el a válaszát. Ez utóbbi eset áll fenn, sajnos minden indoklás nélkül, sőt az első eset felé hazug elcsúsztatással.
Szintén csúsztatsz a 99%-kal a #166-nál ezt írod:
Gyakorlatilag próbálsz a nyelvészkedésbe menekülni. Itt lényegében ekvialanes a kettő, egy sorozatgyártás előtti példány, emiatt bárhogy is nevezed, az esetek 99%-ában drágább mint a kereskedelemi termék.
The cost of a prototype can be anywhere from 10 to 100 times more expensive than the final product.
A kettő szemantikailag teljesen más. Kérlek, hogy a 99%-ra, az első változatra, hiszen az jelent meg először a kijelentéseid között, hozz egy konkrét forrást és fejezd be a sunnyogást, vagy ismerd el, hogy nincs ilyen számszerűsített szabály!
Emellett viszont továbbra is elmenekülsz, elsunnyogod, minden kérésem ellenére, hogy adjál nagyságrendi becslést az ellentmondó kijelentéseid után arra vonatkozóan, hogy mennyi lesz a végtermék ára, (a.) b.) c.) opció?) iletve, hogy a mostani álláspontod különbözik-e az első hozzászólásodban a 2 Mrd-ből származtatott költségvetési becslésedtől!? Ezt sem tetted meg, nem hogy indokolni tudnádd bármeilyen részegységszintű kültségtényező felsorolással a fenti nagybani becslés alátámasztását. Tőlem viszoint konkrét számokat kérsz. OK. Mivel állítsam szembe?
A 2 Mrd-dal, vagy a 2 millióval? Ha a 2 millióval, akkor végre elismered, hogy azonban ez azt is jelenti, hogy az első hozzászólásod, ami a Mrd-os nagyságrenből indult ki tévedés volt, amikor annak gazdaságosságát próbáltad bizonygatni. Mik a számaid?
Az én első kijelentésem ugyanis annyi volt, hogy 2 mrd-ért nem éri meg ilyet létesíteni, amibe te belekötöttél!
Szintén nem adtad meg továbbra sem, az általad idézett cikk linkjét, amely szerint nem Mrd hanem milliós nagyságrendű költségekről kell beszélnünk.
3. Vissza a #171-hez, mert gyakorlatilag még mindíg nem válaszoltál a kérdéseimre:
3. a. LOL Mivaaan? Mi dőlt meg?
Tehát 2 Mrd-ért megérné egy ilyen villámhárítót létesíteni?
3.b Ezen már túlvagyunk. Kértem a példákat az elején, hogy szrinted hol érné meg létesíteni? Nem tudtál értelmes példát mondani, hogy 2 Mrd-hol érné meg!
3.c Hát ez az! 170 hsz óta szórod a nyálad és az általam a.), b.) c.) pontok szerint, akkor mi az álláspontod, kérlek tisztázd!
#175