#17
Nos amellett, hogy egyetértek azzal az iránnyal, hogy tobbek között az ipart tegyük minnél környezet-barátabbá, azért én nem kongatnám a vészharangot amiatt, hogy egy ilyen cikkben is felvázolt módon a sztratoszférába extra kén/kénvegyület kibocsájtása miatt gyak Marsot csinálunk a bolygóból. Én ezt nem gondolnám túl.
Ahogy írtam a '40-'80-as évek között megnyilvánuló globális hőmérsékleti visszaesésért jórészt az emberi SO2 kibocsájtás tehető felelőssé. Érdekes hogy a netet feltúrva eddig talán csak egy olyan cikket találtam, ahol ezt így kimondják és azt, hogy a melegedést gyak a tisztalevegőt biztosító intézkedések indították el. LINK
The clean air acts introduced in Europe and North America reduced emissions of sulphate aerosols. As levels fell in the atmosphere, their cooling effect was soon outweighed by the warming effect of the steadily rising levels of greenhouse gases.
A legtöbb ezt említő cikk gyak elintézi azzal, hogy hiába ment a jégkorszakra érzékenyítés, naugye hogy a felmelegedéspárti klimatológusoknak lett igaza. Ez OK, de közben a nagyjából 40 évnyi lehűlés egyértelműen beazonosított valódi okával viszont adósak a tisztelt szakemberek.
Valószínűleg ugyan ez ismétlődött meg a 2000-es évek környékén, amikor kialakult egy klímamelegedési hiátus, gyak 10 évig "elfelejtett" a klíma melegedni. Ez érdekes módon egybeesett a kínai SO2 kibocsájtási csúccsal. LINK
Ez utóbbinál azért legalábbis a világ nagyobbik fele nem rettegett attól, hogy milyen xar a levegő, savas eső esik, mi lesz a Földdel, de helyi szinten azért még mindíg jelentős problémát okozott a nagy mennyiségű kénkibocsájtás.
A kénvegyületek célzott sztratoszférába juttatásával kialakítható lenne egyfajta pajzs, amivel kívánt szinten lehetne tartani a felszíni hőmérsékletet, anélkül, hogy a fenti korábbi esetek súlyos környezeti hatásával kellene számolni.
Hasonló lehetne, de még környezetbarátabb pl a repülőgépek hajtóművébe extra víz juttatásával növelni a kondenzcsik, gyak magas légköri felhőzet mennyiségét (kemtrélmániások most gondolom dobtak egy hátast), ami a hajtóművek teljesítményét is növelhetné egy környezetbarátabb módon, mert közben a hajtómű hűtésével a termelődő NOX csökkentését is okozhatná.
Hosszútávon mindenképpen a fosszilis energiahordozók leépítése lenne a cél. Azonban Gréta barátnőnk még szüleinek kéjes álmaiban sem létezett, amikor az általad felvázolt ipar/energiatermelési fejlesztési koncepció megfogalmazódhatott a területen komolyan vehető szakemberek fejében is. Azonban az eltelt 20 év alatt sem készült el az ipar/energiaszektor átalakítására vonatkozó konkrét globális terv, mondjuk egy ENSZ projekt keretében, a megfelelő, az egyes országokat érintő társadalmi hatásokat és a projekt teljes és részletes forrásszükségletét elemző hatásvizsgálatával stb. Elmondható, hogy az egyes kormányok regnálásuk alatt hosszabb/rövidebb ideig helyi partizánakciókat folytatnak az ügy érdekében, amelynek eredményeit sokszor az utódaik már csak presztizsből is igyekeznek felrúgni, ellehetetleníteni. Most pedig ugye azt látjuk, hogy aktuálpolitikai érdekekből az eminens Németország amúgy zöldelkötelezett vezetése is saját fészkébe xarik, nyitja a lignitbányát.
Annyit tennék hozzá, hogy a globális CO2 szint és a felszíni hőmérséklet történeti korok 1-10-100 millió évek tekintetében gyak NEM korrelál. A jelenlegi (elmúlt pár 100 ezer éves) korreláció az alacsony CO2 szint + hőmérseklet miatt kevés légköri vízpára (mint legfontosabb üvegházgáz) fizikai hatásához köthető (gyak a jégkorszaki állapot jellemzője - de ritkán történik ilyen). A hőmérséklet és ennek hatására a vízpára jelentős növekedése, valamint a CO2 szint kb 600 ppm feletti értékét elhagyva a jelenleg tapasztalható korreláció gyak megszűnik! LINK
#17