kvp#29
A programozas tradicionalisan noi munka volt, mint ahogy a himzes, fonas is. Ennek a fo oka az, hogy a programozas nagyon hosszu idon keresztul nagymertekben repetititv technikusi tevekenyseg volt, amiben a nok nagyon jok voltak. A klasszikus vizeses modellben, ahol minden meg van elore tervezve sokkal konnyebb volt a noknek jobbnak lenniuk a ferfiaknal, hiszen egy jol leirt folyamat szerint zajlott es a tervezesi donteseket mar a munka megkezedese elott le lehetett tisztazni. Ezzel szembem a mai agilis fejlesztesi stilus azt jelenti, hogy nekiall mindenki es aki erosebb a csapattagok kozotti kompetitiv kuzdelemben, annak a terve fog megvalosulni, de a cel barmikor valtozhat a fejlesztes soran. Ez egyreszt eroforraspazarlo, mert rengeteg munka megy karba, masreszt jobban tud alkalmazkodni a fejlesztes soran valtozo feltetelekhez, harmadreszt hamarabb tud valamilyen felkesz eredmenyt produkalni.
Hogy jonnek ide a nok? A nok nagyresze nem akar folyton versenyezni, kuzdeni a kollegaival, a sajat akaratat atverni masokon. Aki erre nem hajlando, az a mai agilis kornyezetben nem tud megmaradni. Ezt hivjak kulso szemlelok toxikus macso munkakornyezetnek es valahol teljesen igazuk is van, mert igazabol tenyleg az. A noi fejlesztok akkor tudnak tenylegesen visszakerulni az informatikai ipar fejlesztesi teruletere, ha sikerul megszuntetni a mostani felgyorsult versenyhelyzetet a cegek kozott es a cegeken belul es visszaterni a hagyomanyos linearis fejlesztesi modellekhez. Nem mintha azok rosszak lennenek, csak hosszabb ido alatt produkalnak kevesebb uj fejlesztest, de sokkal jobb minosegben. (nem informatikai pelda a regi Boeing fejlesztesek es az uj Boeing fejlesztesek esete)
Az amit ma az informatikai ipar produkal igazabol vagy csak szinlelt tamogatast, almunkahelyeket general a noknek es a tobbi, kvota alapjan felvett csoportnak (lasd Apple) vagy olyan munkakorokbe veszi fel oket, ahol jol tudnak teljesiteni (lasd azsiai cegek). Ez jelenti azt, hogy a management, szoftverteszteles, ertekesites, felulettervezes teruletere, mig pl. a technikusi munkakra azsiaban szinte csak noket vesznek fel (gyartas, osszeszereles, hardverteszteles, stb.). A nyugati vilag megfelelni akar a politikai elvarosoknak, a keleti pedig jobban teljesiteni. Ebbol a szempontbol a nyugati kapitalizmus valamilyen okbol megprobal papiron megfelelni a progressziv kommunista elvarosoknak az elvileg demokratikus politikai vezetes fele, mikozben hiperkompetitiv versenyben van az azsiai kapitalistakkal, akik egy papiron tenyleg kommunista rendszerben probalnak kapitalistak lenni es valamiert sokkal jobbak benne. Ez a konfliktus szurodott be az informatikai iparba es ahogy en latom tobbet art a munkahelyi kozossegeknek mint amennyit hasznal.