• kvp
    #13
    " Azért megnéznék egy 1.3as benzinest légfékkel. Amikor már a klímán is gondolkodni kell, hogy merjen-e az ember kapcsolni."

    1962 ota egy halom kocsiban volt mar pneumatikus felfuggesztes, eloszor pl. Mercedesekben. 1986 ota jelentek meg amerikai kocsikban, de kerultek brit es francia kocsikba is. Alapvetoen nagyok kis energiaigenye van a kompresszornak, a klimahoz kepest. De nem is mozgat meg akkora mennyisegu levegot, mert nincs ra szukseg.

    "Bár kurvajól mutatna minden fisfos kocsin a 20as felni, hogy elférjen a kétszer akkora fék."

    A fek merete nem lesz ketszer akkora attol, hogy mas a munkakozeg, a targalyoknak is csak akkoranak kell lenniuk, hogy eleg levego legyen a hasznalathoz. Egy elektromos auto eseten a legfek a tartalek, a motorfek a szerviz fek, meg lampanal allashoz is.

    "Na-na, eddig a hagyományos autók, belső égésű motorral szerelt verziót tárgyaltunk, most hirtelen már a Tesla lett az etalon."

    En eddig is az ujfajta autokrol beszeltem. Mar a masodik hozzaszolasban is ezt hoztam fel mint szemelyautos peldat. A hagyomanyos belso egesu autok amugy is kivetesre kerulnek, tehat 2035 utan mar uzemanyagot se nagyon lehet majd kapni hozzajuk, igy a regi kocsik akkor is lekerulnek az utakrol, ha nem tiltjak be oket eleve.

    "A Tesla esetében, lehetett volna mágneses alapon nyugvó csillapítására lehetőség, legrugo helyett, ami fényévekkel jobb."

    Lehet, hogy jobb, de hogy tobb energiat es arnyekolast igenyel az biztos. Se az nem elfogadhato, hogy menet kozben folyamatosan meritse az aksit a felfuggesztes, se az nem jarhato, hogy minden magnesezheto targy felragadjon a 4 felfuggesztesi pontra. A levegos rendszer energiahatekony, kisebb tomegu es magneses szempontbol semleges.

    "A Tesla esetében, a fék lehetne bármilyen megoldás, ha nem tették volna bele a pneumatikus rendszert fölöslegesen, akkor még egy sima elektromos fék, veszély esetén máris jó lenne."

    A rogzitofek sajnos elektromos, villanymotor csiga hajtassal. Teljes elektromos meghibasodas eseten sajnos nem is mukodik. Kozponti szoftverhiba eseten sem. A Teslak sem teljes mertekben jo konstrukciok, de vannak jo otleteik.

    "a Failsafe pont azért kell a légfék esetén, hiszen sokkal bonyolultabb, és hajlamos a meghibásodása, ezért kell beleepiteni extra redundanciat, ez a hidraulikus verzióban nem szükséges,"

    A failsafe azt jelenti, hogy hiba eseten biztonsagos. A hidraulikus rendszer hiba eseten fail deadly. Lehet, hogy ritkabban megy tonkre, de akkor sulyosabbak a kovetkezmenyei. Ez a teves filozofia vezet aztan a ritka, de sulyos balesetekhez. A failsafe filozofia az, hogy inkabb legyen gyakrabban kisebb meghibasodas, de az soha ne vezethessen katasztofahoz. Az autogyartok meg azt kovetik, hogy olcsobb fizetni a ritkabb, de sulyosabb balesetek halottai utan, mint dragabban gyartani a jarmuveket es elkerulni a baleseteket. A vasarloknak meg ez jo, mert egyreszt olcsobb az auto, ritkabban kell karban tartani, masreszt majd ugyis massal tortenik meg a sulyos baleset.

    Itt lenne az ido, hogy a szabalyzo hatosagok a sarkukra alljanak es a vasuti ETCS2-esnek megfelelo biztonsagi szintet celozzak meg mint minimalis kovetelmenyt a kozuti jarmuvek eseten is. Nem kotelezo, hogy legfeket hasznaljon minden gyarto, a lenyeg annyi, hogy mindenkeppen failsafe megoldas legyen, tehat ha menet kozben kitepi valaki a kozponti szamitogepet es letepi a jarmu aljarol a csoveket es a vezetekeket, akkor is meg tudjon allni biztonsagos modon. A rugoerotarolos fekek pl. pont jok erre a celra es eleg olcsoak is a szemelyautos hasznalathoz. A lenyeg, hogy a fekrendszer ezek ellen hasson, tehat a rendszer feknyomasa a rogzitofeket oldja es a nyomas elvetele fekezzen.