Ellaberin#9
A játék adoptációk azért sem lesznek sose relevánsak, mert az alapjuk mindenkinél más élményeket idéz fel. Mindenkinek egyedi - max néhágy fős - egy-egy végigjátszás az önnön személyiségével, vagy amit meg szeretne a játék által élni, illetve megélt.
Ugyan ez a filmekben a forgatókönyv író, rendező, operatőr, esetlegesen a szereplők szubjektív élményei alapján állnak össze...általában ritkán.
Nekem a Doom film éppen elment, a Mortal Kombat meg pont az az értelmetlen össze-vissszaság, ami a játék maga. Kb ugyan az, mint amikor bármelyik sportról készítenek "realisztikus" gamét. Az minden lesz - fényévekre a valóságtól. ( A MK pont ezért talán emészthetőbb játék, mert egy fiktív életre-halálra viadal tele földöntúli karakterekkel, akik/amik lehetnek azok amik :) )
A Milla Jovovich féle RE azért ütött, mert piszkosul össze van rakva képileg, hangilag, rendezésben és vágásban. (nagy + :Azon ritka Mo-on megjelent DVD kiadványok egyike, melyen Magyar(!) DTS hangsáv van, ráadásul még igazi stúdió eszközökkel, mert nagyon jól szól) Illetve csak nyomokban tartalmaz a játékból elemeket, ergo filmnek készült. Nem Uve Boll-i szolgai módon próbálva lemásolni adott játokot (Sz.r is mind)
Amúgy ez a game-ből filmet, filmből game-t az utóbbinál jobban bejöhet, de ott is inkább csak utánérzések lesznek. Valahol ott lesz az igazság, hogy bár képileg, hangilag ugyan az az élmény mégis más a két műfaj, egészen más.