Dodo55#98#97:
1. Ha számodra csak a szélsőséges primitív válaszok elfogadhatók, akkor legyen: 24 éves kor fölött nem támogatom, az alatt pedig egyenesen ellenzem.
2. Elmagyaráztam már elég sokszor, hogy egyetlen hiba elég lehet egy pusztító szikrához, így az elhanyagolhatóság veszélyes érv a kérdésben.
3. Sajnos nem lehet mindig minden téren mindenki számára kivétel nélkül morálisan helyes döntéseket hozni, az elemi ellentétek a világ legapróbb részecskéiben is ott vannak, mindennek ezek adják a dinamikáját, nem tudod őket kivonni a képletből sehogyan. A demokráciára pedig azt szokták mondani, hogy 51% többség diktatúrája a 49% kisebbség felett. Már pedig itt korábban pont a te álláspontodat képviselő oldalon hangzott el, hogy egyébként marginálisan elenyésző rétegről van szó. Szomorú, de ez van és minél jobban átszakítjuk a társadalom szövetén belüli természetesen kialakult gátakat (különböző nemzetek, különböző kultúrák, szubkultúrák) annál nagyobb tereket adunk az ellentétek egymásnak ütközésére, aminek mindig az a vége, hogy valamely oldal ettől szenvedni fog, már pedig általában a számok törvénye miatt a kisebbségnek van nagyobb esélye a rövidebbet húznia. Ezért alakult ki a szegregáció és a tabuk intézménye, mint reményvesztett utolsó békés megoldások amikor az ellentétek potenciálkülönbsége olyan erős, hogy azt a többségi társadalmon belüli anizotróp megoldásokkal (az egyoldalú szélsőséges alkalmazkodáson alapuló tolerancia is egy ilyen működésképtelen koncepció) nem lehet békésen elvezetni sehová (az említett közmunka viszont pont egy működő példa a túlzottan magasra nőtt gátak visszabontására, hiszen szerencsétlen általatok lesajnált borsodi családok tagjai végre látnak más reményt a téli fűtés megoldására a szomszéd tetőjének elbontása helyett).
4. Nem számít, hogy az érvek előtt, vagy után. A személyeskedés átlép egy olyan határt, amit nem szokás a másiktól semmilyen körülmények között megtűrni.
5. Várd ki a történet végét, már előkerült a korábban más megosztó témákban aduásznak bizonyuló német stratégia (politikai outsourcing), miután a direkt mód felvállalt ellenállástól végül sajnos valamiért visszaléptek a napokban. Úgy tűnik megint olyanokkal vitetik el a balhét, akik jobban bírják a sarat politikailag vagy esetleg bizonyos érvek hitelesebbnek hangoznak az ő szájukból, de a célt szem előtt tartva végülis mindegy. Annyi biztos, hogy nekik ez inkább az eladások szempontjából fontos gazdasági érdek, míg közép-keleteurópai országoknak a gazdaságuk működőképességének és a társadalmuk jólétének megőrzése miatt. Hozzáteszem azt is, hogy közeledhetünk ahhoz a ponthoz amikor már kézzelfoghatóan körvonalazódni kezdhet egy egészséges új európai érdekszövetségi rendszer, ami a napról-napra önmaga gonosz hasonmásává váló EU helyét képes átvenni amikor az a saját súlya alatt összeroppan (személy szerint én ezév vége környékén már tartok ettől amikor fejlett nyugati országokban a fűtés problémája kihúzhatja az utolsó szál gyufát az inflációtól már most eléggé meggyötört lakosság körében, de makrogazdasági folyamatokra jobban rálátók szerint akár még 4-5 évet is kihúzhat, sőt ők reménykednek egy pozitív változásban a 2024-es EP választások után ami talán visszafordíthatná még időben az elmúlt idők ámokfutásait).