• kvp
    #3
    Abban is igaza van, hogy nincs fizikai erteke es nem hasznalhato fizikai ertekteremtesre sem, mint ahogy az osszes rendeleti penznek sem. (aka. fiat money) Az egyetlen es eleg nagy kulonbseg, hogy a rendeleti penzek mogott egy allam all, annak teljes vagyonaval es allampolgaraival. Mig a kripto penzek mogott egy torvenyileg semmilyen modon felelossegre nem vonhato magan csoport altal osszedobott szamitasi infrastruktura. Kb. mintha nehany ember kiadna egy limitalt szerias fabatkat, amit utanna a fel vilag elfogadna konvertibilis (tehat anyagi javakra bevalthato) penz elleneben. Az NFT-k is ilyenek, csak ott osszesen 1 coin erheto el es ezt az indulasnal le is generaljak, az eredeti digitalis muvet hasznalva hozza kulcsforrasnak. Azoknak sincs igazan ertekuk, bar legalabb muveszeti eszmei ertekuk lehet. Legalabbis ha a szerzodi jogot is csatolja az elado, ugyanis nagyon sok NFT lopott szellemi tulajdont hasznal. Ott max. a szerzoi jogi perelhetoseget ertekesitik.

    ps: Ha valamelyik kripto penz moge beall egy allam vagy egy alam vagy ceg indit egy sajatot (lasd: libra), akkor van eselye, hogy az adott kripto penz rendeleti penzze valjon. Nem 0, de azert erre jatszani eleg nagy kockazatvallasnak tunik. Egyebkent meg az osszes egy jol algoritmizalt pilotajatek, amibol mindenki nyereseggel szeretne kiszallni, arra epitve, hogy a vilag vegeig lesz egy olyan uj ember aki majd kivasarolja a szeket az aktualis befekteto alol. A hataridos tozsdek is ilyenek, csak ott gyakrabban vannak az osszeomlasok es olyankor mindig egy allam menti ki a befektetoket (nem kellene, de ez van). A kriptok mogott meg ugyebar nincs egy allam sem. Meglatjuk mi lesz, bar a legtobb kriptos befekteto szerint azt mar o ugysem eli meg. (ezert az o szempontjukbol nem jon el soha az osszeomlas)