Dodo55#15
"Ez hogy jön ide? Arról beszélünk hogy A rendszer jósága > B rendszer jósága."
Nem. Ez nem eldöntendő kérdés. Én arról beszélek, hogy van A rendszer X végtelen idők óta, de mostanában elindultak dolgok a B rendszer felé, ami természetes okokból kifolyólag elfogadhatatlan és természetes okokból kifolyólag a megvalósítása, ha bizonyos normákat felrúgnak vele (már pedig ez érződik ki egyes megnyilvánulásokból), akkor egy ponton túl olyan pusztító ellenkezést fog szülni, hogy addig senkinek sem lehet józan érdeke hagyni elfajulni a dolgokat.
"Vagyis a "gépek tökéletességének is mi adjuk a korlátait." állításod cáfolva lett."
Vagy csak kimondattam veled, hogy egy olyan technológiának a világra szabadítását helyesled, ami még a te véleményed szerint is legalább 100 évnyire le van maradva attól, hogy az emberi képességekkel minden téren összemérhető eredményeket produkáljon ;)
Amúgy meg amikor én egy nyilvánvaló gyakorlati akadályt hozok fel (minták kellenek a működés logikai alapjainak lefektetéséhez és annak egyedüli forrása az emberi logika), akkor pontosan annyi értelme van elvi akadályokról beszélni, amennyi esélye annak, hogy egy ember által definiált alaplogikákon alapuló szoftver egy véletlen (akár az ember által tervezetten provokált, de konkrét megoldás hiányában ugyanúgy véletlenszerű) hiba folytán képes legyen ezeknek a "hardcode-olt" alaplogikáknak is a korlátai alól kiszabadulni úgy, pont egy értelmes, az emberi képzelet által szabott határait gazdagabbá növelő irányba, hogy közben a működésének alapjai meg nem sérülnek. Mindezt ráadásként ember által alkotott logikai áramkörök csapdájában és korlátai között.
Nem mondom, hogy 0, hiszen az értelmes élet is kialakult valahogyan, és azt sem mondom, hogy a folyamatokba avatkozva kedvező részeredményeknél ne lehetne emberi beavatkozással katalizálni egy-egy kecsegtető irányt. De amíg a saját intelligenciánk működése kapcsán is tele vagyunk kérdőjelekkel, addig ne higyjük már, hogy fekete-fehér/igen-nem alapon működő számítógépekkel olyan dolgokat alkothatunk, amik az embernél jobb döntéseket hoznatnak olyan kérdésekben, ahol a természeti erők végtelenül összetett dinamikája uralja a körülményeket minden pillanatban. Erre csak egy ÉRZŐ lény képes, akiben minden információ relatív jelentéssel bír és azoknak abszolút jelentését kinyerni csak az aktuális pillanatban fent álló körülményekhez viszonyítva lehetséges (ezért nehéz néha a tudatunknak egy-egy túlságosan fekete-fehér keretek közé kényszerített döntést záros határidőkön belül meghoznia, amikor az a még ismeretlen és nem egyértelműen előrelátható jövő körülményeinek kéne, hogy megfeleljen majd - szinte végtelen szálon történik egymásra párhuzamosan is átható logikai iteráció -, de egyben ezért tudunk nem tudatos úton a pillanat apró töredéke alatt komplex cselekvéssorozatokat lezavarni kellő tapasztalat - asszociációs és arányossági minták - megléte esetén a mindenkori körülményekhez természetes tökéletességgel igazodva).
"Itt nem a harcról van szó hanem hogy meghaladható-e az emberi intelligencia mértéke. Az hogy 'békés' marad-e ezen a kérdésen nem változtat. Egyáltalán nem szükségszerűen hogy ellenséges legyen."
Igen. Csak én arról beszélek, hogy az ember lesz ellenséges, ha a gép veszélyesen túlbuzgó, vagy csak szimplán ráijeszt. Ez olyan alapvető ösztöneinkből fakad, ami a legtöbb állati fajban megvan már évmilliók óta. Persze pont attól vagyunk az állatok közül kiemelkedve civilizáltak, hogy ezeken képesek vagyunk uralkodni, de az nem a teljes elfojtásukat takarja (ami biológialilag rendkívül káros folyamatokat vált ki), hanem a társadalmi normákhoz igazodóan szabályozott disszipálásukat. Viszont ez az élőlényekben is csak úgy tud működni, hogy vannak terhelési küszöbök, ha az ingerek meghaladják ezt, akkor a helyzetnek megfelelő védelmi funkciók működésbe lépnek. Kinél így, kinél úgy, de ha az inger forrása azonos és kiterjedt, akkor a jelenség tömeges és akár pusztító (értelmetlen veszteségeket keletkeztető) lesz. Nincs értelme eddig feszíteni a húrt tehát, jobb a dolgokat békés mederben tartani amíg azok nem fajultak el.
"Tehát az érzelmek ugyanúgy létrejönnek ha kellően komplex az gép. Ezzel csak azt sikerült bizonyítanod hogy a gép motivált is lehet a saját fejlődésében."
Hát ezt nem is vitattam, ha visszaolvasol. Sőt, még példákat is hoztam fel arra, hogy már most is bőven vannak olyan szoftverlogikák hétköznapi rendszerekben, amik nem csak hogy érzelmi logikákra hajaznak, hanem akár az emberi érzelmek figyelembevételére is képesek. Mi sem természetesebb ennél, hiszen az ember a saját logikai mintái alapján tud megalkotni egy-egy mesterséges logikát, a saját logikai mintáiban pedig az inputok szinte mind-mind érzelmi polaritással, illetve jelentéssel bírnak. De te meg azzal jöttél kezdésnek, hogy az érzelmek csak felesleges problémaforrások. Ezek szerint mégsem? Utoljára szerkesztette: Dodo55, 2022.04.29. 23:05:36