• asgh
    #7
    A közösségi hálózatokkal két alapvető probléma van:

    1.
    A közösségi hálózatok jogi státusza nincs rendezve, hogy tartalom szerkesztő, vagy továbbító médiának kell-e tekinteni őket.
    Ha szerkesztő, akkor jogában áll bármit cenzúrázni, ahogy egy nyomtatott újság is szabadon eldöntheti, hogy mit közöl le és mit nem.
    A szerkesztő média viszont minden egyes sorért teljes jogi felelősséggel tartozik. Egy nyomtatott újságban megjelent olvasói levél tartalmáért az azt közlő újság a felelős, mivel a közlés önmagában is szerkesztésnek minősül és egyben egyetértést jelent az olvasói levél tartalmával.
    Az információ továbbító média ezzel szemben nem vonható jogilag felelőssé a rajta megjelenő tartalomért, viszont nem is cenzúrázhat tartalmi alapon.
    Mondjuk az Antenna Hungáriát nem lehet azért beperelni, hogy az általuk sugárzott RTL Klub híradója állítólag valótlanságokat állított, viszont nem is tagadhatja meg az RTL Klub-tól a sugárzási jogot arra hivatkozva, hogy az Antenna Hungária nem ért egyet az RTL Klub hírszerkesztési elveivel.
    A tartalom szerkesztés és információ továbbítás tehát két igen csak eltérő műfaj, viszont jelenleg a Facebook szabadon értelmezheti a szerepét attól függően, hogy az üzleti érdekeinek mikor mi a kedvezőbb.
    Ha érdekében áll cenzúrázni, akkor szerkesztőként definiálja magát, viszont a közzétett tartalomért semmilyen jogi felelősséget nem vállal arra hivatkozva, hogy csak információt továbbít.
    Ezt ráadásul még megfejelik a különböző ajánló/manipuláló/tematizáló algoritmusaikkal, amelyek ugyan már 100%-ig kimerítik a tartalom szerkesztés fogalmát, döntéshozói részről viszont egészen addig hajlandóak a Facebook-ot információ továbbítóként kezelni, amíg a cenzúrázási gyakorlata egyezik a döntéshozók politikai érdekeivel.

    2.
    Moderáció vs. cenzúra.
    A moderációnak három alapvető célja lenne: a beszélgetés civilizált irányának fenntartása és a törvénysértő és offtopic tartalmak kiszűrése.
    A cenzúra ezzel szemben a cenzor érdekeivel ellentétes tartalom eltávolítását jelenti függetlenül attól, hogy egyébként a hozzászólás megfelelt-e a moderációs elveknek.
    Nos, amit manapság az online médiában (nem csak a Facebook-on) moderációnak hívnak, az valójában klasszikus cenzúra.
    Tipikus manipulációs technika például, hogy gyakran a trágár, becsületsértő, rasszista, offtopic hozzászólásokat békén hagyják, de amint a beszélgetés kulturált körülmények között a fenntartó számára kényelmetlen fordulatot vesz, moderáció címen azonnal közbeavatkoznak.
    Ez a gyakorlat főleg a politikai topikokra jellemző (de újabban már megfigyelhető "cilvil" témáknál is, mint pl. Apple termékek vagy elektromos autózás, önvezetés, stb.), hogy az oldal álláspontjával ellentétes véleményű fröcsögő, személyeskedő hozzászólókat hagyják tobzódni, de az értelmesen vitatkozókat eltávolítják, hogy a fórumot átolvasva úgy tűnjön, mintha az oldal álláspontjának nem lenne civilizált alternatívája, csak a trágár személyeskedés.
    Ahhoz tehát, hogy a moderációt ne lehessen cenzúraként használni, meg kellene teremteni az információ továbbító médiák esetén az egységes, átlátható, és alkalmanként jogilag megtámadható moderációs szabályokat.
    A moderációs gyakorlatot független hatóságoknak kellene ellenőrizniük és a vitás moderációs esetek kezelésére ki kellene építeni a jogorvoslati lehetőségeket.
    Ha pedig a moderáció törvényi ellenőrzését egy magát információ továbbító médiának definiáló vállalkozás nem fogadja el, akkor automatikusan át kellene minősíteni szerkesztő médiává és onnantól jogilag felelőssé kellene tenni minden rajta megjelenő tartalomért.

    Valójában tehát nem lenne olyan nehéz rendet tenni a Facebook háza táján, de a jelenlegi rendszer a főbb politikai szereplők számára inkább kedvező, így szándékosan ignorálják a kérdés.
    Persze csak amíg a Facebook teljesíti a politikai megbízásaikat.