Munkas#12
Az ilyen projektek mutatják, hogy mekkora fejlődési lehetőségek vannak még a nukleáris technikákban.
Az elv már régóta ismert, de csak most jutottunk el odáig, hogy meg is csináljuk. Ennek a fő oka az, hogy az atomerőművek olyan olcsón termelnek, hogy nem igazán volt szükség ilyen jellegű fejlesztésekre. Amiket most III. és IV. generációs erőműveknek sorolnak be, azok elvükben ugyanazok, mint az 50 éve kitalált típusok, csak ezek már rendesen meg vannak tervezve, hiszen amikor pl. Paksot papírra vetették még csak logarléc meg vonalzó volt.
Persze minidig vannak, akik nem bírják a változásokat, és túlzottan aggódnak. De ahogy az autókban is tudják kezelni, hogy tűzveszélyes benzinen ülve száguldozzunk, a gáz, majd hidrogén hajtású autókban is megoldották ugyanezt, ugyanúgy a nátriummal sem lesz gond.
Ezek a gyorsreaktorok jelenik azt a belépő szintet, ami már régen elvárható lenne egy műszakilag fejlett társadalomtól. Kb. olyan, mint egy régi olajtüzelésű és egy mai kombinált ciklusú gázturbinás erőmű. Amíg nem tört ki az olajválság, mindenki arra fejlesztett, hogy erőművekben égessék el az olajat. Most a gázzal jártunk így.
A nukleáris technikában meg egy csomó egyéb fejlődési ágat is megnyit az ilyen reaktorok fejlesztése. Az csak egy dolog, hogy az üzemanyagot hatékonyan hasznosítják, a jelenleg csak drágán deponálható kiégett fűtőelemek is újra hasznosíthatók erre optimalizált gyorsreaktorokban, de a nagy aktivitású hulladékokat le lehet bennük bontani stb.