defiant9#55
1. "Amúgy mi sem egyszerűbb, a kérdésedre a válasz"
Ez nem a kérdésemre adott válasz, az ugyanis a jelen klímaváltozásban a felmelegedést okozó tényezők arányára kérdezett rá. Így felteszem újra kérdést: Fel tudsz állítani objektív(számokon alapuló) sorrendet hogy mely tényező milyen részben felelős jelen felmelegedésért? Igen/nem
Jól láthatóan még mindig olyan butuska vagy hogy nem vagy képes a relatív és az abszolút érték közt különbséget tenni. Sokadszor követed el ugyanezt a hibát.
2. Nem tudom mire gondolsz. Elfogadtam hogy ezen állításod hibás:
"A hőhullámok lokális jelenségek és nagyban köthetők a városiasodáshoz"
(szerinted csak pongyola, de ezzel szokás szerint csak a totális beismerést akarod elkerülni). Ezután elkezdtél a NOAA -ra és más meg nem nevezett tudományos szervezetre mutogatni hogy hát ők is összemossák a kettőt, de erre végül bizonyítékot nem tudtál hozni. Egyébként meg ez elve nem is mentesítene téged. Tudod, ha a szomszéd gyerek a kútba ugrik akkor nem kell utána ugrani, de nem ugrik, csupán te próbáltad bagatelizálni a hőhullámok jelentőségét, mint jó klímatagadó.
3. "Tehát a klíma és az élelmiszer árak között nem tudsz közvetlen kapcsolatot bemutatni. "
Vázoltam az alap közgazdasági logikát miszerint növekvő kereslet és csökkenő termelés az árak emelkedését okozza. Nem látom hogy erre lett volna válaszod. Cáfolod ezt a hatást?
FAO Climate change and food security: At global level, climatic shocks impacting areas of global importance for food supplies can have remote impacts through effects on: (i) supply flows and food price spikes, with increased market volatility; and (ii) impacts on bilateral contracts and/or import/export behaviour
Ultimately, global markets will not be accessible to the poorest countries and the poorest populations without sufficient purchasing power.
Studies conducted by the EPIC programme at FAO on the impacts of climate and weather shocks across six countries in sub-Saharan Africa show that climatic shocks have significant impacts on household welfare indicators. In the United Republic of Tanzania, it has been found that an increase in the variability of rainfall in the past five to ten years is associated with about a 35 percent decrease in total income, and increased variability of temperature is associated with about an 11 percent decrease in daily calorie intake. In Malawi, the occurrence of a 1 °C drought shock (i.e. 1 degree more than the upper confidence interval of the comfort zone) induces a negative drop in overall consumption per capita by about 19.9 percent and food caloric intake by about 38.7. In Ethiopia and the Niger, both rainfall and maximum temperature variability appear to exert a negative impact on consumption expenditure, household income and food security, which points towards the absence of income-smoothing behaviour.