#15
A Vénusz valóban nem egy kellemes hely. A légnyomás olyan mint a Földön az óceánokban 1 km mélységben, mindemellett 500 fokos hőmérséklet. Hát nem sok technikai eszköz bírja, az orosz szondák is pár percig tudták elviselni.
Nade a forgás hatása a légkörzésre milyen? Hát valszeg kevésbé jelentős, mint gondolnánk. A felhők kb 80%-ban visszaverik a napsugárzást, ha nem tudnánk, hogy milyenek is a viszonyok alattuk, akkor lehetne a Földivel megegyező átlaghőmérséklet is, vagy akár fagypont alatti!
És persze olyan pokol is, mint amivel találkoztunk, ami melegebb, mint a Merkúr napsütötte felszíne! Ez azért alakulhat ki, mert ez a zárt felhőzet gyakorlatilag elszigeteli az űrt, meg ami alatta van sugárzási szempontból. A légkör is olyan sűrű, hogy a beeső, a felhőzeten áthatoló maradék napsugárzás jelentős részét is elnyeli. Az ilyen sűrűségű és foróságú CO2 kvázi folyadékként és nem gázként viselkedik. Széles spektrumban és nem kitüntetett sávokban nyeli el a sugárzást.
A fentiek miatt 1-2 érdekes következményt tapasztalhatunk.
1. Nincs jelentős különbség az éjszakai és a nappali oldal hőmérsékleti és légnyomási paraméterei között! Így nincs ami jelentős szeleket indukálna, amelyek így a felszínen csak pár km/h sebességűek.
2. Valójában és tudom, hogy ezen sokan ki fognak akadni, de ha megvizsgáljuk, akkor a Vénuszon a földi értelemben gyak nincs, vagy legalább is nem olyan nagyságrendű az üvegházhatás, másképp megfogalmazva, teljesen más mechanizmussal működik mint a Földön! A Földön a Napból érkező mintegy 340 W/m2 fluxusból 160 el is éri a felszínt, amit az melegít, majd a kilépő hosszúhullámú sugárzás az üvegházgázokkal kölcsönhatásba lép egy szűk frekvenciasávban. A felszínről nagyságrendilag akkora energiafluxus távozik, mint, ami a Napból érkezik, az eltérést az üvegházhatás jelenti. Az eltérés töredéke a napsugárzás jelentette energiafluxusnak, egy nagyságrenddel kisebb értékű, kb 60 W/m2.
A Vénusz 90X olyan sűrűségű légköre, mintegy óceán borítja a felszínt, a napsugárzás 656 W/m2 fluxusából csak kb 80/Wm2 jut át a felhőzeten, az alatta levő sűrű légkör ebből még vagy 60 W/m2-et elnyel és csak 20 W/m2 éri el a felszínt.Tehát a földfelszínt érő sugárzás 1/8-a. Ehhez képest az 500 fokos 90X sűrűségű légkör és a felszín közötti hőcsere enrgiafluxusa kb 17 100 W/m2, amiből csak 160 W/m2 fluxus tud áttőrni visszafelé, az űr felé a felhőtakarón.
Ha a Nap, mint az üvegházhatás fő faktora, az egyik pillanatról a másikra eltűnne, akkor a Föld felszíne viszonylag hamar, napok vagy 1-2 hét alatt teljesen kihűlne. A Vénusz esetében nem beszélhetűnk a Földi értelemben vett üvegházhatásról, itt nem a Nap hanem eleve a légkör az ami a felszínt egy széles energiaspektrumban melegíti és ezt a térséget a felhőzet gyakorlatilag elszigeteli az űrtől, nagyságrendileg hosszab ideig biztosítva azt, hogy a magasabb hőmérséklet fennmaradjon az előbbi esetben.
Tehát vagy azt, nevezzük üvegházhatásnak, ami a Vénuszon van, és ami jobban meg is felel a klasszikus értelemben vett üvegházhatás mechanizmusának, vagy a földi légköri jelenséget, de akkor a Vénusz esetében más szót kell kitalálnunk! ;) Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2021.10.29. 11:25:59
#15