kvp#27
"Fel fog értékelődni az árupénzek és utility token-ek szerepe."
Ezt hivtak anno cserekereskedelemnek. A korai bankjegyek pedig a bank raktaraban tarolt nemesfem vagy aru bevaltasi tokenjei (ugynevezett non fungible token-ek) voltak.
Az elso bevalthato token-eket (bankjegyeket) a tempomosok bocsatottak ki. A kiindulasi oldalon berakta a zarandok a nemesfemet, a cel oldalon meg kivette a vele azonos erteku nemesfemet. A ket pont kozott a rend szallitotta a nemesfemeket. Az extraprofit itt meg a magas halalozasbol volt, azaz sokan soha nem vettek ki a betetjuket. Ezt a rendszert kovette az osszes nemesfem vagy aru alapu bankjegy. (gabonaban vagy ontottvasban is lehetett betetet berakni, az arutozsdek a mai naping leteznek is)
A fizikai targy alapu ertekfedezet megszuntetese uj dolog, amig volt fizkai fedezet a penzek mogott addig ki is lehetett azt venni. Aranyban, ezustben, ontottvasban, stb.
Egy kripto alapu gazdasag azert serulekeny, mert ha leall a net, akkor oda az osszes ertek. Ez igaz bankok eseten is, de ott a centralizaltsag miatt van jogi biztositek. Elso szinten ceges, masod szinten allami.
A sokfele nft alapu kereskedelem pedig azert problemas mert nem hatekony. Tul gyorsan valtoznak az arfolyamok, tul nehez a megfelelo bevaltasi arfolyamot elerni ha hirtelen (on demand) kellene valtani. Ez a hetkoznapi tranzakciokban magas veszeseget jelentene. Ha a rendszer mukodesi koltsege nagyobb vagy hozzamerheto a forgalomhoz, akkor a rendszer hasznalata nem gazdasagos.
Tehat a decentralizalt kriptok hasznalata nehezkes, magas mukodesi koltseggel jar, magas kockazatu es kb. olyan mintha hataridos reszveny tranzakciokkal akarnank a sarki kavezoban egy reggeli kavet venni. Lehet, de nagyon nem eri meg.
A centralizalt kripto pedig a mai hagyomanyos bankszamla, hozzakotott chipes bankkartyaval.