• kvp
    #18
    Anno a belso egesu autok azert kerultek elonybe az elektromosakhoz kepest, mert lampaolaj (benzin) volt mindenutt, elektromos aram meg nem es a szenhidrogeneknek jobb volt a tarolhatosaga. Manapsag az elektromos energia eleg elterjedt es vannak hozza megfelelo aksik is. De addig nem lesz zoldebb energiatermeles, amig nincs ra kereslet, marpedig az elektromos autok biztosithatjak ezt a keresletet. Raadasul az elektromos kozlekedes egyszerre ad lehetoseget az autopark lecserelesere es kozben az eromuvek zoldebbre cserelesere. Ongerjeszto folyamat, ha eleg sok auto lesz, akkor az aruk is lejjebb megy es meg tobb lesz. Ha tobb auto lesz, akkor tobb aram fog kelleni, de azt mar csak szendioxid semleges forrasokbol (megujulo vagy atom) lehet eloallitani. Ha tobb megujulo es atomeromu lesz, akkor mindketto ara lejebb megy (a napelemeknel ez mar latszik is) es van egy pont ahol mar gazdasagosabb mint a szenhidrogen alapu energiatermeles. Foleg ha politikai tamogatas is van mogotte, tehat buntetik a szennyezoket. (mondjuk mindig picit tobbel mint amennyivel olcsobb lenne, igy 0 gazdasagi motivacio marad a hasznalatukra)

    Egyebkent az aksik problemajara ket jo megoldas is van. Egyreszt lehetlne vasoxid alapu aksikat gyartani, amik egyfajta hibridek az aksik es az uzemanyagcellak kozott. Ezzel sokkal olcsobba tehetoek, bar a tomegaranyuk meg nem olyan jo, de javul. A masik lehetoseg az urbeli banyaszat, ugyanis fent eleg sok ritkafoldfem van, amiket ha mar fent vagyunk nagyon olcson lehet osszeszedni es lehozni. Olcsobban mint itt a Foldon kitermelni, raadasul az kint szennyez az urben, nem itt a bolygon. Mindket megoldas mukodokepes, mindketto megerheti gazdasagilag. Sokkal tobb energiank lenne, tisztabban. Ha nem akadalyozzak meg, akkor ezeken csak nyerhet az emberiseg.