kvp#11
"Lehet hogy rosszul gondolom, de szerintem a megfelelo pozicioba, eleg egy pocintes, hogy egy muhold leterjen a foldkoruli palyarol, es a nap fele induljon."
Vannak a kulonbozo szokesi sebessegek es vannak a kulonbozo orbitalis sebessegek. Egy alacsony foldkoruli palyan keringo muhold egy poccintes hatasara egy kicsivel magassabb alacsony foldkoruli palyan keringene tovabb. Az Apollo kuldetesek eseten egy teljes fokozat kellett ahhoz, hogy foldkoruli palyarol ki tudjanak szabadulni es elinduljanak a Hold fele, ami meg mindig foldkoruli palya csak valamivel feljebb. Ezek kozzul a fokozatok kozzul vegul 4 allt napkoruli palyara a kuldetesek soran, de az Apollo 11 utan mar annyi terhet vittek a Holdig, hogy mar nem maradt bennuk eleg uzemanyag a holdkoruli palya elhagyasara, igy jobb hijan a Holdfelszinnek vezettek oket. Az utolso legyartott fokozat uzemanyagtartalyabol alakitottak ki a skylab urallomast, ami azota is a legnagyobb osszefuggo belso terrel rendelkezett. Hasonlo napkoruli palyara allast hajtott vegre Musk Teslaja, az osszes uzemanyagat elhasznalva (burn to depletion) egy Falcon heavy legfelso fokozatakent es meg az is vissza fog jonni a Foldre par ezer ev mulva, ugyanis csak napkoruli palyara allt, igy nem fog magatol belezuhanni a Napba, hanem a Mars es a Fold palyaja kozott pendlizik amig el nem talalja az egyiket.
A Fold palyajat elhagyni sokkal tobb uzemanyag kell mint felmenni alacsony foldkoruli palyara, meg tobb ha meg is akarjuk kozeliteni a Napot. Ugyanis barmit elinditunk a Foldrol, az a Fold sebessegevel indul a napkoruli palyajan, tehat le kell lassitani. Foldkoruli palyra allni mar kicsivel tobb mint 11 km/s-dal lehet. Kozben a Fold altal adott napkoruli kezdosebesseg 30 km/s, tehat ezt a 41 km/s-ot kell legyozni ha bele akarunk valamit vezetni a napba. Ez negyszer akkora ertek mint amennyi a felloveshez kell.
Alacsony foldkoruli palyarol a legkisebb energiaju ut lefele van, a felszin fele es mivel ott meg ervenyesul a legkor hatasa, ha semmilyen uzemanyagot nem kap egy muhold, akkor is vissza fog jonni elobb utobb a legkor surlodasa miatt. Ez igaz az osszes fejlebb keringo urallomasra is. Egyedul a geostacionarius muholdakat nem erinti a legkor erzekelheto mertekben es csak az L4 es L5 lagrange pontokban maradnak meg stabilan az odarakott muholdak, de igazabol meg csak egy japan urszonda ment at rajtuk egyszer probakeppen.