kvp#4
Ezek kriptografiai muveletek. Tehat banyaszat soran kvazi egy kodot kell megtorni hozza es akinek eloszor kijon a helyes eredmeny az nyulhatja le az adott (kovetkezo) token-t.
Az uj eljaras rainbow tablakat hasznal a toresre, ami egy klasszikus elore kiszamoljuk es aztan a fuggvenytablaban gyorsan megkeressuk tipusu tamadas, de azert nem hasznalhato mindenhol mert egyreszt elore ki kell szamolni, masreszt valahova el is kell rakni azt a csomo adatot. Az uj otlet az, hogy nem szamolnak ki mindent elore, hanem mindenki elkezdi aztan akinek tobb van leteve az hamarabb talal. Igazabol a bitcoin banyaszat is gyorsithato lenne igy, de annyira nagynak talaltak az adatteret, hogy meg se probaljak lerakni a korabbi hibas talalatokat. Itt az implementacio valoszinuleg ugy lett tervezve, hogy valamivel konnyebben tablazhato legyen. Kerdes, hogy ez nem kompromittalta-e a hash fuggveny josagat. (a jobb tablazhatosag ugyanis altalaban lokalis bit csomokat jelent)
Elvileg egy teljes rainbow tablaval minden coin azonnal torheto. Ilyen elvileg senkinek nincs egyetlen kripto penzhez sem, de pl. egy megfelelo bitszamu kvantum szamitogep egy muvelettel kidobja a kert tablat es egy masikkal ki is olvashato belole. (az olvasaskor keresett bejegyzesre omlik ossze az alapotter) A bitcoin hash hossza 256 bit. Amennyire en tudom jelenleg a legnagyobb kvantum gep bitszama 65 qbit. Kozelednek...
Es akkor miert nem lehet ezeket a feadatokat hasznos celra felhasznalni? Ugyanis ha a bemeno adatok nem teljesen veletlenek, es felismerheto bennuk barmilyen minta, akkor a rendszer elvesztette a kriptografiai erejet es torhetove valik. Tehat seti-hez csak akkor lehetett volna felhasznalhato ha veletlen szemet jonne csak a bemeneten es bizonyitottan semmilyen mintat nem lehetne felfedezni benne soha. Ekkor viszont teljesen ertelmetlen lenne barmit is csinalni az adatokkal. (mint ahogy a kriptok eseten igazabol ertelmetlen is)
Egyvalamire lennenek jok a kripto rendszerek, ha neha be-bedobna valaki egy valodi hash-t, amit megtorve hozza lehetne ferni valos banki adatokhoz vagy ellenseges kommunkaciohoz. Ennek az eredmenyet a kripto rendszer adathibanak latna, tehat nem dijazna se a feladot, se a banyaszokat, de a feladonak kvazi ingyen meglenne a tort kod. Ezzel nagyon sok gyengebb (jelenleg 256 bitig, tehat banki biztonsagi szintig) lehetne torni a ma hasznalt kommunikacios protokollokat. A NATO-hoz keves, de egy ceg vpn-jet vagy egy bank tranzakcios rendszeret kompromittalni lehetne vele. Ezt az eljarast chinese lottery attack-nak hivjak. Erdekes, de nincs wikipedia bejegyzese, gyors google-lel csak ezt talaltam: https://tools.ietf.org/html/rfc3607
ps: A fenti megoldasban az a szep, hogy amig a rendszer egyebkent jol mukodik (tehat alacsony a "hibak" szama), addig a tamadon kivul senki nem tudja, hogy valojaban tamadasra hasznaltak a rendszereiket es a tamadonak pedig kvazi ingyen van.