Sequoyah#47
Az elmult 1-2 evet az legyszives ignorald, mert egy valsaghelyzet az nem eppen reprezentativ. Valsagban (es egyebkent is) a munkanelkuliseg az nagyobb problema az inflacional.
Kepzeld el a kovetkezo helyzetet. Valsag van, az emberek vagy raulnek a penzukre mert felnek koltekezni, vagy elfogy a penzuk, a lenyeg hogy bizonyos pontjain a gazdasagnak elfogy a penz. Mivel egy komplex gazdasagban a penz korbe-korbe megy, meg a tartozas is, eleg ha egy ponton eltunik a penz, az megallithatja az egesz gazdasagot. Peldaul ott van a pekseg dolgozoja, akinek a pekseg nem tud fizetni mert nincs bevetel, ezert a dolgozonak nincs penze, nem tud kenyeret venni, ezert a peksegnek meginkabb nincs penze. A dolgozot elbocsajtjak, a pekseg csodbemegy, nincs kenyer.
Ekkor kozbelep az allam, nyomtat penzt, odaadja vagy a peksegnek, vagy a dolgozonak (politikai beallitottsag szerint). Hirtelen a pekseg tud fizetni a dolgozonak, aki tud venni kenyeret, ezert a korforgas ujra beindul. A pekseg mukodik, a dolgozo nem munkanelkuli, es van kenyer.
Szoval mukodik a gazdasag, alacsony a munkanelkuliseg, nem eheznek az emberek, nem mennek csodbe a vallalkozasok. Cserebe amikor helyreall a gazdasag teljesen, akkor tobb penz lesz a piacon mint elotte, szoval valoban lehetseges az inflacio. De oszinten, melyik a rosszabb, ha minden arat felszoroztunk x-el mert inflacio van, de egyebkent van munkaja mindenkinek, vagy a munkanelkuliseg a rosszabb? Es ez rosszabbik lehetoseg, szamtalan pelda van arra amikor az extra penz uj gazdasagi tevekenyseget hozott letre, es nem inflaciot.
Ez a mostani valsaghelyzetet reprezentalja, de inkabb erdemes azt nezni mi volt "bekeidoben", szoval 2010 es 2019 kozott.
UI: USA es Magyarorszag pedig nem hiszem hogy kozvetlenul osszehasonlithato. USA gazdasaga sokkal erosebb, korrupcioban viszont magyarorszagon tunik el rengeteg penz...