-
Lapajka #5 Hát ez sajnos éppen nem így van. A korai kereskedelmi (ha tetszik innovációs) központok és abból kinövő nagyvárosok ill velük az adott civilizáció a kora ókorban legelőbb 4 darab volt Eurázsiában (Afrikáról és Amerikáról nincs pontos infó)... mindegyik nagy folyamok partján illetve torkolata környékén (tehát tenger közelében), mindegyik trópusi-szubtrópusi éghajlaton (nem hűvös helyek, tehát fagyás nem volt) Keletről-nyugatra nézve a következő civilizációk alakultak ki.
1. A Hszia civilizáció (akik neve egyébként nem viccből hasonlít a Hsziung-ra, ami a hunok ázsiai neve...); 6000 éve jelent meg, a Sárga folyónál (völgyében partszakaszán), idővel már félkörben a Sárga tenger partvidékén... Bár tény és való hogy érdemi tengeri hajózás nem volt az első néhány ezer évben, mert nem tudtak még építeni komoly hajókat, csak kis folyamiakat, melyek tengeri hullámzást nem bírtak, ha elkapta egy vihar, garantáltan borult süllyedt... De mivel úgysem volt hová kihajózni, hiszen nem tudtak konkrét célokat, csak a Sárga tengeren tudtak volna átmenni a túloldalra, sok előnyt nem adott volna, a szállító karavánokhoz képest illetve lovas közlekedéshez képest.
2. Indus völgyi kultúra, hasonló szerkezetű kvázi civilizáció volt. Folyópart, később tengerpart, halászat és könnyűipari kézművesség jellemezte. Pár száz év után a Selyemút ki is alakult, ie 4000 körül. A kínai felderítő karavánok, rátaláltak és máris kialakították a kereskedelmi kapcsolatokat. Az Indus völgyiek érdekessége, hogy vallásuk a hinduizmus azóta is intakt. Ekkor még egyáltalán nem volt erőszak, nem harcoltak senkivel (le is igázták őket pár ezer év után), a kooperáció és megbocsátás voltak fő elvük, abszolút vallási alapú kultúra volt. A büntetés és jutalmazás a misztikus hitvilág reszortja volt (itt alakult ki a Karma tana, amit aztán később a kínaiak is átvettek); ellenben a Hszia állam folyamatosan terjeszkedett, ha útjába került emberi telep, máris elfoglalták és vagy együtt működést vagy kivégzést ajánlottak, már ha nem álltak fel addigra hadrendbe ellenük, mert akkor azonnal csata kezdődött... agresszor harcoló civilizáció volt és elég gyorsan birodalommá vált... (max 1000 év, csak közben dinasztia váltás volt és már Sang császárság lett), nagyon fejlett ipara volt, mezőgazdasága és bányászata.. eleinte bronz majd már egyéb fémek is, ők találták fel és gyártották nagyüzemben a selymet, mely értékesebb volt az aranynál, ez volt mesés gazdagságuk titka. Ezért lett selyemút az eurázsiai kereskedelmi útvonal, mely a középkor után is működött még... a vonat tudta csak leváltani XIX században. Bár nyilván vízi szállítmányozás már az ókor végén kialakult, amint tudtak már nagy és biztonságos tengerjárókat építeni a népek.
3. Mezopotámiai államszövetség, az első évezred a sumer korszak. Első városállamai szintén ugyebár a nagy (Tigris és Eufrátesz) torkolat mellett és körül, valamint a torkolat környéki tengerparton voltak (Ur, Uruk, Eridu, Ubaid), Indusvölgy viszonylagos közelsége miatt, nagyon erős a spirituális hatása a két civilizációnak... Bár a prehindu monoteizmust másképp értelmezték (míg a hinduknál all in one isten volt és "arcai" voltak, azaz számtalan formában meg tudott jelenni és ez nem csak külsőséget jelentett, agy tehát pl a gonosz isten és szerető isten egyek voltak náluk). A sumer ősvallásban felosztották személyekre, és kialakult a politeizmus. A korai kínai vallás bizonytalan, de nagy valószínűséggel egyfajta sámánisztikus monoteista (de rengeteg szellemet tisztelő) hitvilág volt, ami nagyon hasonló az indiánok törzsi vallásaihoz, később, szintén indiai hatásra, alakult ki a Buddhizmus és Taoizmus. (ezután invazív viselkedésük jelentősen csökkent, azaz a vallás őket is kvázi "fegyelmezte"). A sumerek is hajóztak, de ők sem tengeren, hanem folyón (de kár is külön leírni, mert mind a négy kora ókori civilizációra pontosan ugyanez volt jellemző az első évezredeben, a birodalmi korszak előtt). Az északról érkező, nagy létszámú sémi törzsek (akkádok) eleinte támadták a sumer városállamokat, de mivel sokkal fejlettebbek voltak, nem tudtak megszerezni egyet sem eleinte és szövetséget ajánlottak, ami létrejött és viszonylag gyorsan keveredett a sumer és akkád nép, azonban az akkád, akár a kínai agresszív invazív gondolkodású volt, így hódítani kezdtek, elnyomták a sumerokat, majd Akkád birodalommá kiáltották ki Mezopotámia nagy részét... A keleti részén volt Elam területe (majdhogynem határos volt az Indusvölgyi kultúra szállásterületeivel... Elam-ban jól szervezett pre perzsa városállamok voltak, akik nyilván a sumer szabványok és technológiák szerint építkeztek, így jól ellen tudtak állni az akkád támadásoknak. Sőt az emiatt motivált hadi fejlődés idővel őket is hasonló hódító szemléletű törzsekké változtattak. Elám álllamszövetsége hadban állt az Akkád birodalommal évszázadokon át. Akkádia körül sorra alakultak a poszt sumer királyságok, ugyebár pl Mári, Ebla, északon pedig megjelentek a proto hettiták, Urartu, Subartu, akikkel mind hadban állt a sumer-akkád közösség, így idővel összeroppant... Létszámban Elám vezetett, így invázióba kezdett és megszerezte Mezopotámiát, kialakult az Óperzsa birodalom, magába olvasztotta szinte az összes környező államot és királyságot. Vallásuk viszonylag békés volt, az Ahuramazda hitvilág, mely nagyon hasonló volt a hinduhoz. A sémi népek vándorolni kezdtek az Akkád korszakban nyugatra, és kialakultak a part menti sémi királyságok, mint pl Jamhad, majd idővel Izrael királysága Salamon vezetésével. Északon a hurrik és pelaszgok területei voltak (görögök nem léteztek még, a pelaszgok utódai); így délre könnyebb volt terjeszkedni, csak szórványban élő berbe törzsekkel kellett megütközjni néha... A zsidó királyság bukása után Főnícia vette át a dominanciát a közel-keleti partvidéken, de Egyiptom birodalommá válása is zajlott és nyomultak észak felé ők is dinamikusan. Az addigra az akkádok helyén levő Asszír birodalom nyomta délről, melyet nem sokkal később már Babiloni birodalom néven neveztek. Egyiptom délről és északról megjelent a Hettita birodalom nyomása is és végül a Közel-Keleti államok is összeomlottak ill beolvadtak... mígnem megjelentek északról a görögök... de ez már nem kora ókor... (nagyon tömören, a teljesség igénye nélkül!)
4. Nílus völgyi kultúra. MÉG NEM EGYIPTOM! A nílusvölgyi városállamok valószínűleg sumer hatásra szinte mindenben megegyeztek azzal, de itt a lényeghez kapcsolva, 'sajnos' az is vízparti volt abszolút, a Nílus partján épültek a fennsíki erődvárosaik (mivel a Nílus áradása extrém volt, tengerré, majd mocsárrá tette a partvidékét, csak így tudták az évente nem ritkán kétszeri teljes víz alá kerülést... (A többi folyóvölgy ennyire nem volt kritikus, mert erdős területek vették körbe így a víz nem tudott akkora területre, és olyan magas vízszinttel kiáradni. (nyilván azokban is megemelt épületek voltak). A nílus völgyi állam pár száz év fejlődés után jelent meg, ez volt Óegyiptom királysága. A Selyemút elérte, és így a négy heveny városállam közösség fejlődését katalizálta a folyamatos kartaván-kereskedelem. Gazdagodtak fejlődtek és mind a négy helyen viszonylag gyorsan kialakultak a történelem első hódító nagybirodalmai.
A birodalmak ill királyságok terjeszkedése során természetes, hogy távolodtak a tengerparti területeiktől, és létesítettek beljebb a szárazföldön még jobban védhető erőd-városokat, hiszen ott nagy hadsereg ill horda teljesen körbe tudta venni, ha nem extrém erős, esélye nem lett volna vad barbár támadók ellen, míg a part melletti településeket ugyebár a vízek kevésbé tették hadi satuba szoríthatóvá... Tehát az igaz, hogy idővel valóban a nagy központok jellemzően nem tengereknél voltak (sőt amikor a hajózás felfejlődött és megjelentek a hajózó agresszor il fosztogató népek ill kalózok, már meg is gyengültek a tengerparti városok, hiszen már a vízről érkezett a támadás...
Utoljára szerkesztette: Lapajka, 2021.04.30. 15:27:29