kvp#14
A Holdon alapvetoen egyvalami van nagy mennyisegben, ami egesz ertekes, a napszelbol szarmazo tricium es helium-3. A fuzios eromuvekhez ezeket sokkal konnyebb lenne felhasznalni, ha lenne beloluk eleg a Fold felszinen, de nincs. Ellenben a Hold talaja eleg sokat fogott be belole a letrejotte ota es viszonylag konnyu kibanyaszni, mert csak a felszinen levo finom regolit porbol kell kivonni hevitessel. Igazabol csak ezert erdemes jelenleg odamenni "banyaszni". Emberek nem nagyon kellenek hozza, csak automata gepek es par mernok felugyelni.
Ezen kivul a Hold inkabb egyfajta olcsobb osszeszerelo uzemkent tudna funkcionalni. Ugyanis sokkal olcsobb egy holdi bazison megepiteni egy Fold-Mars urhajot, mint alacsony foldkoruli palyan, ugyanis a hozza szukseges alapanyagok jelentos reszet helyben is ki lehet banyaszni. (szilicium es vas van nagyon sok) Nem olcsobb a banyasztat mint a Foldon, de legalabb nem kell mindent felvinni alacsony foldkoruli palyara es ez utobbi a koltseg nagyresze. Arrol nem beszelve, hogy nuklearis hajtas eseten a foldi orszagok tobbsege nem hagyna, hogy a fejuk folott szereljek a reaktorokat, mig a Hold eleg messze van hozza es eleg lakatlan ahhoz, hogy ott mar semmilyen szerzodest ne szegjen meg ha nuklearis hajtomuvekkel szerelt jarmuveket epitenek es inditanak. Nuklearis hajtassal (meg sima fissziossal is) a Mars csak kb. 2-4 hetre van.
A bazisok viz es oxigen ellatasat a legegyszerubben kisebb aszteroidak/ustokosok befogasaval lehetne elerni, mivel nemelyik kozzuluk joreszt vizjegbol van. Erre a NASA-nak es a tobbi urkutatasi ugynoksegnek mar vannak mukodo otletei, amik kozzul parat mar sikeresen ki is probaltak, bar egyelore csak a mintavetelig jutottak.