VolJin#4
Én ugyanúgy látom a negatív tendenciákat, csak a mögöttes okot tartom másnak.
Volt egyfajta klasszikus liberalizmus a kommunista tömb összeomlásáig. Akkor még a szovjet ellenségkép miatt odavágtak a marxistáknak. A baloldal osztálypolitikát képviselt, nem identitáspolitikát. A liberálisok is az épelméjűség keretein belül mozogtak. A keleti tömb összeomlása után elmúlt a veszélyérzet. A radikálisok a szólásszabadság oltalma alatt lépésről lépésre kitolták a határokat. Kína és Oroszország pedig vélhetően rásegíthetett ezekre a mozgalmakra. Radikális könyvek finanszírozása, ifjúsági konferenciatáborokban, radikálisok támogatása. Radikálisok sztárolása, stb.
A felsőoktatást, ezután a médiát is ellepték a radikálisok. Törvényerőre emelkedett a kötelező érzékenységi menedzser alkalmazása. A HR, a PR, és a marketing már a radikalizált egyetemistákat kezdte alkalmazni.
A nagyvállalatok nem irányítják a folyamatokat, hanem behódoltak az ideológiának. Amelyik cégvezető nem túszként sodródik, az ugyanolyan komolyan hisz az sjwizmusban. A cégek oldaláról nincs irányított összeesküvés, ez nem egy eszköz a kezükben...
Hogy ennek mennyire van köze Moszkvához és Pekinghez, és ez a folyamat mennyire volt önjáró, az egy jó kérdés.
De tény, hogy az ukrán invázió után lepték el a kontinenst a menekültek, és Kínában sem nézték jó szemmel Trump embargóit. Ha érted miről beszélek.