hillman#4
Azok a táborok nem feltétlen egyszerre üzemeltek. Ibériát Hannibáltól Augusztuszig fokozatosan hódították meg. Új határokhoz, kihívásokhoz máshova kellett helyezni a katonaságot.
Előfordult az is hogy rómaiak harcoltak rómaiak ellen Ibériában. Sertorius hat évig tartotta magát a római állammal szemben. Az ő háborúja még halála után is többször fellángolt. Caesar polgárháborújában is rómaiak harcoltak rómaiakkal Ibériában (is).
A rómaiak ellenségeiről is nemegyszer leírták, hogy római módra építettek tábor. Volt, hogy a vezér szolgált korábban a légióban és volt, hogy katonaszökevények segítették őket ebben.
Az egy dolog, hogy ismerték a táborépítést. Mégsem volt elterjedt. Tanult, képzett vezér kellett hozzá, meg fegyelem.
A régi könyvekben megjegyzik, hogy erődítette a táborát, vagy sem; jó helyet választott vagy rosszat.
A "barbárok" is megerődítették a táborukat. A rómaiak viszont előre tervezett, szabályos, kimért táborokat építettek(egész napos menetelés után rutinból). Célszerszámokat is vittek magukkal; mint ásó, balta, gyeptéglavágó, sánckaró. Miközben Xenophon görögjei nem , hogy tábort de sokszor őrséget se állítottak csak ledőltek szerteszét aludni. (ott a vezér nem tudta rájuk kényszeríteni a táborverés fáradalmait. )
A görögök helyben vágták a sánckarót; a rómaiak cipelték, hogy gyorsabban tudjanak tábort verni. A gallok a gyeptéglát a kardjukkal vágták; a karddal, ásóval vágott nem egyenletes és könnyen szakad míg a gyeptéglavágóval felszedett feltekerhető és egyben vihető.
A téli táborok többnyire kőből téglából épültek. Ha nem azt hangsúlyozzák(a könyvekben). Még a szalmatetőt is leszólják.
Ami római tábornak látszik a valószínűleg az. A forma, az arány és a méret.