#7
Teljesen jogosak a kérdések, hogy ilyen képességeket, fegyverzetet integráltak-e a gép fegyverzetébe. Azért lássuk azt, hogy az első szériás nyugati gépek sem rendelkeznek minden marketing brossúrában hirdetett képességgel, hanem csak szépen évek alatt, a frissítésekkel kapják meg ezeket. Nyilván az oroszok, kevesebb anyagi/erőforrás háttérrel ezzel még inkább késésben szoktak lenni.
Az orosz technikai megoldások sokszor fapadosak, azonban több esetben ha nem is jó, de kielégítő szinten hoznak egy adott képességet. Pl. a hajtómű turbinák előtti árnyékoló rács, amivel csökkentik a hajtőműre közvetlenül beeső radarhullámokat úgy, hogy ezzel még nem rontják olyan mértékben az áramlási paramétereket, ami a hajtómű teljesítésének csökkenéséhez vezet. Az általam vázolt feladatrendszerben lehet, hogy eleve sokkal alacsonyabb szintű stealth képesség elegendő. Ezt elemzések, szimulációk támaszthatják alá, vagy kérdőjelezhetik meg, amelyeket viszont nem ismerünk.
Precíziós fegyverzetük meg évtizedek óta van az oroszoknak is. Anno a kishazánkban is rendszeresített Szu-22 nél is volt már beépített lézeres megvilágító rendszer, lézeres és televíziós főldi csapásmérésre alkalmas rakéta/bomba. Ezen rendszerek kezelése ugyan nem érte el a nyugati szintű ergonómiát, automatizáltságot, de egy nagyobb pontosságú, precíziós kategóriájú támadást tettek lehetővé, de ilyenek kifejlesztése tehát nem igényel plussz időt, erőforrást. Nyilván az ilyen fegyverek integráltsága kérdéses ennél az új technikánál, mint ahogy az lenne a nyugatiaknál is.
A Szu-57 kabin elején látható, a korábbi vadászgépeknél is már megtalálható hőpellengátor (Mig-23-on is már volt). Ez passzív célfelderítést tesz lehetővé, a rakéták számára pedig a beépített lézeres távolságmérővel indítási adatokat tud a radar bekapcsolása nélkül szolgáltatni. Jogos kérdés lehet, hogy ezen rendszerek földi csapásmérésre szolgáló alkalmazására van-e. lesz-e lehetőség, vagy külön megvilágító/szenzor rendszerek függesztése szükséges.
#7