Hová lettek a férfiak?
-
boleron1 #156 Épp az a lényeg, hogy valódi egyenjogúság meg sem született, a férfi uralom megszűnt, de a két társadalmi szerep nem egyenlítődött ki. Legalább annyian megmaradtak a régi társalmi szerepeknél a családban, otthon, mint amennyien eltértek tőle mind a nők, mind a férfiak tekintetében. Nagyobb visszhangja ennek az egésznek a közéletben van inkább, ahol a nők egy szűk csoportja átesett a ló másik oldalára, és nem kiegyenlítődésre törekszik a férfiakkal, hanem uralkodni akar a férfiakon. De ez egy szűk kisebbség, és valójában a férfiak többsége sem ért egyet ezzel a női uralkodása való törekvéssel, de a kulturális elit, melyet a ballib gondolkodás ural, s melyet a politikai és gazdasági hatalom is támogat karöltve a média minden szegmensével, a közéletben a hangadó és uralkodni akaró nők elvárásai érvényesülnek. A közéletben a férfiak engednek, valahol nagyjából a munka világában megvalósult az egyenjogúság, még ha a bérek tekintetében ez nincs is így egészen. A magánéletben viszont sokkal nagyobb a zavar emiatt, hiszen mikor párkapcsolatot keres valaki, nem tudja a másikról, hogy ő hová is tartozik. Ez probléma az elvált és újra párt kereső közép-és idősebb férfiaknál és nőknél is, de leginkább a fiataloknál van ebből zavar, mert ők már átvették a felülről nyomott trendeket, és például a szexuális szabadság leple alatt a lányok szinte egyetlen szó nélkül odaadják magukat a fiúknak, sőt kezdeményeznek. Udvarlás mint olyan, már szóba sem jön, azt sem nagyon tudják a fiatal srácok, hogyan lehet, kell udvarolni, s miért is tennék, ha simán ölébe hullanak a lányok. A lényeg, hogy mindent az élvezeteknek, mindent, minél többet minél előbb megszerezni, nem kell küzdeni, harcolni, erőt feszíteni semmiért, senkiért. Főleg ott igaz ez, ahol az anyagi lét az átlagnál jobb. De hangsúlyozom, az erős nők többsége nem azonosul a nagyhangú, uralkodni akaró erős nőkkel, és őket ugyanúgy zavarja ez az egész katyvasz, amit azok teremtenek.