Caro#11
A szabályozás tekintetében a hőmérséklet sokat nem játszik, csak egy paraméter. Még az sem feltétlenül igaz, hogy a nagyobb hőmérsékletűt nehezebb szabályozni.
Voltam én plazma szabályozásáról szóló előadássorozaton, bár már jó régen, mikor még ezzel foglalkoztam. A plazmát MHD-vel írják le, és lineáris válasz elmélet alapján szabályozzák, semmi hókuszpók nincs benne. Bekapcsolsz egy tekercset, a plazmát "eltaszítja" magától.
A gondok akkor jönnek be, amikor ezek elkezdenek telítődni. Mint írtam, matematikailag kutattak ennél kifinomultabb eljárásokat, de a technika csak pár éve lett rá alkalmas, hogy ezeket real-time tudják megvalósítani.
A nyomással kapcsolatban meg: a nyomást valójában a mágneses tér hozza létre. Olyannyira, hogy a mágneses tér megfelelő fizikai állandókkal átváltható nyomásra: https://en.wikipedia.org/wiki/Magnetic_pressure
Létezik erre pár szemléletes kép, hogy miért van így, én azt szeretem, amikor a plazma részecskéire tekintünk: ezek "felcsavarodnak" a mágneses erővonalakra, és ezek elemi köráramoknak felelnek meg. Ezeknek eredője pont a külső mágneses indukcióval ellentétes teret hoz létre, kioltja azt.
Tehát ahogy haladunk befele a plazmába, a mágneses tér egyre csökken, cserébe a nyomás nő. Utóbbiba most nem mennék bele, hogy miért van, maradjunk annyiban, hogy a plazmát "befele" a mágneses indukció által okozott eltérítés okozza. Ha nincs mágneses indukció, akkor a plazmában nem lehet nyomásgradiens sem, mert nincs minek "támaszkodni".
Extrém eset lenne, ha belül teljesen megszűnne a mágneses indukció. Ekkor a plazma gáznyomása megfelelne a mágneses nyomásnak ebben a térrészben, de tokamakokban ilyen konfigurációt tudtommal soha nem sikerült elérni, talán 85% körül lehet a csúcs. Más berendezések képesek ilyenre.
Az persze egy másik kérdés, hogy a plazmát (majd egyszer) a fúzió fogja fűteni, tehát ő fogja melegen tartani magát, ez jelenleg általában nagyon nincs így, külső fűtéseket használnak.