• kvp
    #7
    A kozelfekete cimzese kalibracios hianyossag. Egyszeruen az eltero nyitofeszultsegek nincsennek optikailag beolvasva egy tablazatba. Ez ugyanaz a tablazat, ahol a kikuldott fenyesseg ertekeket kellene szummazni a kijelzo teljes elettartalma alatt, hogy a beegesbol eredo fenyerocsokkenest kompenzalni lehessen. Van ra megoldas, csak koltsegcsokkentesi okokbol nem epitik be az olcso panelokba.

    Ugyanez igaz a maximalis fenyerovel is. Azert nem engedik nagyobbra a fenyerot, mert nem akarjak azzal is roviditeni a kijelzo elettartalmat. Pedig a normal 10 ezer oras elettartalomra belove (azaz kb. evente cserelve a panelt) siman hozzak a hagyomanyos projectorok fenyerejet is. Az oled technologiai legnagyobb baja sajnos az, hogy a kulvilagbol erkezo UV mellett a sajat fenye is roncsolja az anyagot, tehat minel tobbet hasznaljuk, annal gyorsabban bontja le magat.

    A moire az csak a felezett (effektive negyedelt) felbontasu panelekre igaz. Amikor 1-1 pixelre nem a rendes 3 vagy 4 pixel jut (rgb/rgbg/rgbw), hanem minden 2x2 pixeles csoport kap 4 led-et, tehat az egyik pixel csak pirosat, a masik csak keket, a harmadik csak zoldet, a negyedik (ha van) pedig csak zoldet vagy feheret tud megjeleniteni. Igy az eles kontrasztok kozeleben szinhiba lesz. Pedig semmi mast nem kellene tenni, mint vagy megnegyszerezni a pixelek szamat vagy mindket iranyban felezni a felbontast (effektive negyedannyi pixel lenne). Ezzel egy pixelhez 4 fizikai led jutna es minden pixel teljes RGB skalat tudna megjeleniteni, tuelesen. Azonos felbontas mellett a panelek eloallitasi koltsege is csak kb. 10-16-szoros lenne.

    A fent leirt megoldasokat kombinalva kb. 20-30-szoros aron lehetne tokeletes minosegu panelokat eloallitani azonos parameterekkel es 1-3 eves elettartalommal. A gyartok egyszeruen nem akarjak olyan dragan gyartani oket, mert senki nem fizetne meg. Pedig a minosegnek ara van.

    Szoftveres hack, de nagysagrendekkel javithato az oled kepe, ha valaki nagyfelbontasu kameraval lefotozza a kijelzon a tesztmintakat (szurkeskalas es szinenkenti kepek), majd illeszti es android eseten a video driver-be illeszti a kalibracios tablazatot. Tovabba az adott oled pixel mintaja szerinti modon meg kell felezni a kijelzo felbontasat szoftverbol, igy lehet, hogy a 4K UHD kijelzobol mar csak FullHD marad, de sokkal jobb lesz a kepminoseg, foleg az eros elek kontrasztja es szinhusege.

    ps: A legtobb cmos szenzor eseten is az RGBG csoportokat kell nezni, tehat egy 40 megapixeles cmos szenzor siman lehet, hogy valojaban teljes szincsatornaskent kezelve csak 10 megapixelt tud. Ezert ment sok fotos RAW formatumba es gyartja le maga a negyedakkora, de nagysagrendekkel jobb minosegu kepet. Az oled-eknel ugyanez a trukk van sajnos meglepve. Raadasul, mig a legtobb cmos szenzort kalibraljak, addig az oled kijelzoket tobbnyire nem, pedig megjelenitett kep alapjan frame-enkent frissitett kalibracios tablazat biztositana azt, hogy mindig megfelelo minosegben latszodjon a kep.