#17"Raadasul az idoskala tul rovid a genertikai evoluciora."
Ez a legkisebb gond, az evolúció iskolapéldái mind 30-40 év alatt zajlottak le. Mármint a "nincs ilyen fenotípusú egyed"-ből "a populáció nagy része vagy teljes egésze az új fenotípusú egyedből áll". (A klasszikus példa Haldane "színváltós" nyírfaaraszolóival, vagy egy másik, a Pod Kopiste-ről Pod Mrcaru szigetére áttelepített kezdetben húsevő, aztán növényevővé "avanzsálódott" római gyíkok sztorija... Mind a kettőt az evolúció mechanizmusai tették lehetővé.)
Maga a "genetikai evolúció" annyiból áll, hogy egy génnek véletlenül megjelenik egy új allélja a populáció génkészletében. Amihez technikailag annyi szükséges, hogy szülessen egy olyan egyed, ami hordoz egy addig nem létezett allélt, és az meg is maradjon (tehát ha az új allél éppen nem is hasznos, de ne legyen annyira káros, hogy az egyed létét veszélyezteti, illetve az sem baj, ha egyáltalán nem is befolyásolja, mert nem fejeződik ki éppen fenotípusosan a tulajdonság valamilyen genetikai, epigenetikai, környezeti szabályozási okból kifolyólag). Ezután pedig el kell érnie egy megfelelő allélfrekvenciát a populációban. Persze ez erős leegyszerűsítés, mert homológ és analóg változások tömege folyamatosan tűnik el és jön létre... Amikor pedig az új allél a túléléshez hasznosnak bizonyul, mert a környezet olyan irányban változik, a populáció minden egyedében megjelenik ez az allél (eltűnnek azok az egyedek, amelyekben nincs).
78 minta tényleg nem valami sok... :D
Viszont a cikk a Scimago szerint Q1-es újságban jelent meg. Ettől még persze lehet irreleváns maszatolás, el kéne olvasni.
#17